A cigányság-identitás, kultúra, történelem című rendezvényen Borbáth Erika megnyitó beszédében elmondta: az általános kulturális színvonal emelésével a roma népesség szociális hátrányának felszámolása is elérhető. Kiemelte, hogy a többségi társadalom és a kisebbségek között a párbeszéd szintén a kultúra közvetítésével érhető el.
A Roma Charta tervezetének a konferencián közreadott szövege szerint: "Nemzetiségnek tartjuk magunkat, olyan nemzetiségnek, amely több nyelvi- és kulturális jellemzők által meghatározott csoportból áll. Ugyanakkor van közös roma identitástudatunk, összetartozás-érzetünk."
A dokumentum a roma identitásképről megjegyezte, hogy egyrészt személyes, családi, rokonsági és baráti, másrészt "hazához, nemzethez, európaisághoz, emberiséghez" való kötődéseket jelent. Ennek megfelelően kimondta, hogy "szolidárisak vagyunk a más országokban élő romákkal".
A dokumentum ezzel együtt a rendszerváltozás egyik nagy kárvallottjának mondta a romákat. Véleményük szerint "elnyomorodást, munkanélküliséget, lakhatási és létbizonytalanságot okozott" a pártállam felszámolása a romák számára, ami "a társadalom átlagát hétszereses meghaladó arányban sújtotta" őket.
Kállai Ernő kisebbségi ombudsman Romák a magyar történelemben című előadásában hangsúlyozta, hogy a roma identitás elmélyítése érdekében tudományos igényű, a romák történetét komplex módon feltáró munkákra van szükség. Azt mondta, ezekben a művekben azt kell leginkább érzékeltetni, hogy miként jelentek és jelennek meg a cigányok a társadalomban, "mit gondolnak erről a romák és mit gondol erről a többségi társadalom".
Felhívta a figyelmet, hogy nagy társadalmi kataklizma esetén rendszerint előfordul, hogy egyes társadalmi csoportok előtérbe kerülnek, konkréten ehhez kapcsolódóan a romák 1944-1945-ös üldözését emelte ki. Utalt arra is, hogy 1945 után "a lehető legmélyebb szegénység köszöntött a romákra", akik addig mezőgazdasági idénymunkásként a nagybirtokokon dolgoztak.
A földosztás után azonban a nagybirtokok megszűnésével nem volt hol dolgozniuk, megélhetésüket vesztették, ennek ellensúlyozására született meg az 1961-es párthatározat felzárkóztatásukra. Ugyanilyen célzattal később csak a kilencvenes évek közepétől hoztak romákat érintő intézkedéscsomagokat - mutatott rá.
A kisebbségi ombudsman szólt arról, hogy az állami beavatkozások a romákkal kapcsolatos társadalmi válságot felszámolhatják. Ugyanakkor annak is hangot adott, hogy a többségi társadalom segítségére fogadóképesnek kell lennie a kisebbségnek.