Flash-mob és Koszovó

Bukarest hamar nyilvánvalóvá tette, hogy nem tartja törvényesnek Koszovó függetlenedését, így önálló országnak sem hajlandó elismerni. Boris Tadic szerb államfő nem is késlekedett megköszönni Románia lojalitását csütörtöki villámlátogatásán. Ahogy Basescu államelnöknek sarkosan kifejtette: „aki Szerbia barátja, hisz az ország területi épségében, tiszteletben tartja a nemzetközi szabályozást, és támogatja Szerbia jövőjét Európában.”

Azon túllépve, hogy Tadic rendkívül nehéz helyzetbe lavírozta magát azáltal, hogy a szerb közvélemény és politikai pártok nyomására küzd Koszovó önállósodása ellen, és egyúttal az Unió felé is közeledni kíván, a romániai magyarságra nézve sem szerencsés a kialakult helyzet. Bukarest vétója ugyanis azt jelenti, hogy a románok tartanak attól, hogy a koszovói példa felerősíti az egyébként az uniós kisebbségvédelmi jogszabályokkal teljes mértékben összhangban álló székelyföldi autonómiatörekvéseket.

Az erdélyi magyarságot nem is hagyják hidegen a balkáni események: kolozsvári és nagyváradi fiatalok is flash-mobot szerveztek, hogy Koszovó kapcsán a magyar önrendelkezés jogosságára hívják fel a román politikusok figyelmét. Emellett a kérdésben legérintettebb területen, a székelyföldi Sepsiszentgyörgy városában demonstrációt is tartottak hasonló célokkal. De megmozdult a kisebbségi magyar politika is. Antal Árpád RMDSZ-es honatya párttársával, Sógor Csaba EP-képviselővel együtt Pristinába utazott, hogy személyesen legyenek jelen a függetlenség kikiáltásánál.

Belpolitikai rémület, Markó értetlenkedik

Sőt, az RMDSZ radikálisabb szárnyához tartozó Antal nyílt levelet is akar írni az uniós országok külügyminisztereinek, amelyben az erdélyi helyzet megoldatlanságára kívánja felhívni a figyelmet. Álláspontja szerint ennek tartalmáról közösen kellene egyeztetnie az erdélyi magyar pártoknak és érdekképviseleti szervezeteknek, így a Székely Nemzeti Tanácsnak. „Sajnos, a nagyhatalmak nagyon kényelmesek, csak akkor figyelnek oda egy régióra, ha valamilyen konfliktus támad. Ezzel a közös levéllel felhívhatjuk a figyelmet magunkra, és az egységes fellépésnek átütő ereje lehet. - jelentette ki Antal - Az idei év legnagyobb kihívása az erdélyi magyarság számára, hogyan használja ki a Koszovó függetlenné válása által előálló helyzetet.”

Az RMDSZ Brüsszelben is síkra szállt Koszovó elismerése mellett. Winkler Gyula közös álláspont kialakítását kérte a képviselőktől, ahogy Sógor Csaba is: „Mindenki számára világossá válhat, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak kérdése nem lehet csupán egy ország belügye. Ideje kidolgozni az Európai Unióban egy egységes, mindenki számára kötelező érvényű, kisebbségeket is megnyugtató egyezményt.”

Az RMDSZ Koszovó-pártolása a bukaresti vezetésnél kiverte a biztosítékot. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke kérte Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnöktől, hogy zárja ki a koalícióból az RMDSZ-t. „Az RMDSZ tagja a kormánynak, és vállalnia kell a kabinet hivatalos álláspontját Koszovó függetlensége kapcsán. Ellenkező esetben távoznia kell a kormányból.” Enyhébb hangot ütött meg Crin Antonescu, a PNL másik alelnök. Szerinte nem tekinthető bűntettnek az, hogy az RMDSZ politikai pártként a kormányétól eltérő véleményen van: „Abszurdnak tartom, hogy háborúzni kezdjünk az RMDSZ-szel egy másik országban történtek miatt.”

Markó Béla a támadásokra reagálva úgy vélekedett, hogy bizarr a kialakult helyzet, hiszen azért támadják pártáját, mert az EU legtekintélyesebb országaival és Washingtonnal megegyező álláspontot képvisel Koszovó ügyében. A pártelnök panaszkodott arra is, hogy a román politikusok a tartomány függetlensége kapcsán rögvest magyarveszélyt vizionálnak Erdélyben, miközben Markó szerint jelentősen különbözik a két helyzet.

Beindul a Funar-henger

A bukaresti magyarellenes közhangulat megmutatkozott abban is, hogy Kolozsvár ex-polgármestere Gheorghe Funar totalitárius, kirekesztő törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben. Ebben, arra hivatkozva, hogy a magyarok nyugtalanságot keltenek, javasolja az összes etnikai alapon szerveződő párt betiltását, a magyar emlékművek, zászlók eltávolítását, a magyar nyelvű rádió- és tévéadások beszüntetését. Emellett minden iskolába román osztályok bevezetését írná elő, és lebontatná a magyar nyelvű helyiségnévtáblákat. A képviselőház jogi bizottsága azonban visszautasította a diszkriminatív jogszabályt.

Tamás Sándor RMDSZ-es szenátor képtelen ötletnek nevezte Funar tervét, míg Máté András Kolozs megyei küldött keményebben fogalmazott: „Ez nem csak egy rossz álom, hiszen még sokan emlékeznek arra, hogy Romániában volt olyan rendszer, amelyik a fentieket szentesítette. A funar-félék képesek arra, hogy kitelepítsenek, vagy itthon ellehetetlenítsenek. Pontosan tudjuk, hogy mire volt képes amíg Kolozsvár polgármestere volt. Amennyiben az erdélyi magyarok és azok képviselői nem mérik fel, hogy az egységes út vezet előre, akkor rövid időn belül visszafordítható mindaz, amit eddig elértünk.”

Távolabbi kihatások

A Koszovó kapcsán megjelenő magyarellenes attitűd táptalaja lehet a közelgő választások is, amelynek egészen biztosan kampánytémájává emelkedik a magyar pártok részéről a székelyföldi autonómia kérdése. Az RMDSZ a 90-es évek eleje óta nem tűzi már zászlójára az önrendelkezés kérdését, ezt eddig csak a Székely Nemzeti Tanács és Tőkés László sajátja volt. Most azonban új helyzet állt elő, hiszen a Magyar Polgár Párt megjelenésével két részre osztódhat az erdélyi magyar politikai erőtér, így újra hívószó lehet az autonómia Markóéknak is. Ennek jelei megmutatkoztak már az EP-választások során, ahol a Szász Jenő-féle formáció átlépve a 3 százalékot újabb magyar képviselőt delegálhatott Brüsszelbe, sőt a Székelyföldön verték is az RMDSZ-t.

Elemezők arra figyelmeztetnek, hogy komoly veszélyeket rejthet magában a két párt rivalizálása, ugyanis Szász Jenő minden helyen saját jelöltet kíván állítani. Ez alól csak a nagyvárosok kivételek, így Kolozsvárott és Marosvásárhelyen hajlandóak egyeztetésekre. Azonban az RMDSZ részéről nincs tárgyalókészség: a Vásárhelyen az MPP által delegált, nemzeti ikonnak tartott Bölöni Lászlóval szemben saját jelöltet indítanak, így megeshet, hogy az egyetlen, magyarok számára nyerhető erdélyi nagyvárosban újra román polgármester lesz.

Távlatosabb kérdés azonban, hogy nem veti-e vissza évekre a Székelyföld autonómiatörekvéseit a magyar pártok vetélkedése, illetve Koszovó helyzete kapcsán felerősödő román ellenszenv. A dilemma amiatt nehezedik fokozottan Bukarest és Markó Béla vállára, mert az unió előbb-utóbb napirendre veheti Erdély ügyét, és a kisebbségi közvélemény és egyre jobban követeli az önrendelkezés megvalósítását. Ennek pedig lenne realitása, ugyanis a jelenlegi elavult romániai megyerendszer regionális átalakítása egy összefüggő, Kovászna, Maros és Hargita megyékből álló fejlesztési régió létrehozását ésszerűsítené. Ez az új közigazgatási, gazdasági egység pedig jelentős magyar túlsúllyal bírna, így az autonómia előszobájaként funkcionálhatna.