A konferenciát a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács rendezte, melyet a kormány tehetséggondozási kérdésekben illetékes partnerként ismer el. A tanács jogi képviselője, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége nyitott, jelenleg mintegy húsz hazai és határon túli magyar tehetséggondozó civil szervezet található tagjai közt.
A Szövetség kezdeményezője a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programnak, melyről hamarosan dönt a kormány - mondta Csermely Péter biokémikus, a szervezet elnöke. A programban kialakítják a tehetségek felkutatásának és segítésének új formáit, átjárást teremtenek a már működő tehetségsegítő kezdeményezések között. Terveik szerint kiemelten ösztönzik a tehetséges fiatalok önszerveződését, bátorítják a helyi ötleteket.
Tehetségpontok már ma is léteznek az országban, ám elsősorban a Dunától keletre. A Dunántúlon jelenleg egyedül Győrben működik Tehetségpont, míg Budapesttől keletre kilenc helyen. Utóbbi elsősorban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem oktatójának, Balogh Lászlónak köszönhető, aki a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnökeként 1989 óta próbálja elérni, hogy a tehetséges diákok a napi pedagógiai gyakorlatban nagyobb figyelmet kapjanak.
A konferencia résztvevői - politikusok, kutatók, tanárok, civil szervezetek képviselői és gazdasági szereplők, mecénások - egyetértettek abban, hogy a tehetségsegítés nemzeti ügy. Sólyom László köztársasági elnök hivatkozott ezzel kapcsolatban Csermely Péter könyvére, mely a rejtett hálózatok erejéről szól. Efféle hálózatnak kellene jól működnie ahhoz, hogy a különböző élethelyzetben lévő fiatalok esélyei az óvodától a felnőtté válásig hasonlóak legyenek.
A szerveződő, együttműködő, cselekvő civilek erejét hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. Hiller István oktatási és kulturális miniszter a 2007-ben magyar diákok által megszerzett 25 nemzetközi diákolimpiai éremre emlékeztetett, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az átlagembereknek a legutóbbi PISA felmérés szerint még az olvasási készségekkel is alapvető gondjaik vannak.
A munka, a tudás tiszteletére szólított fel a vállalkozások és vállalkozók képviseletében jelen lévő Demján Sándor, aki szerint alapvető szemléletváltozásra van szükség e téren. Ehhez a gondolathoz különféle megközelítésben a konferencia több előadója csatlakozott. Csermely Péter hivatkozott a Semmelweis Egyetemen kutató Kopp Mária adatára, mely szerint a mai magyar társadalom 71 százaléka értékvesztett. Az értékválság közepette pedig különösen szükség van arra, hogy ne vesszenek el tehetségek.
A tehetség ezerféle - állítják a szakemberek. A tehetségsegítés nemzeti programja távolról sem csak a tudományokban jeleskedőket keresi. A sportban, zenében, táncban, kézműves tevékenységekben átlag fölött teljesítő fiatalok tehetsége sem maradhat gondozás nélkül. Czene Márta ifjú festőművész saját élményeit osztotta meg a résztvevőkkel. Ő a Bolyai Műhely Alapítvány kiválasztottjaként három éven át tartó csoportos, önképző személyiségfejlesztő programban vett részt.
