Probiotikumnak nevezik azokat az emberi szervezetben élő baktériumokat, amelyek a bélrendszerben élnek és sok tapasztalat szerint többféle jótékony hatásuk is van. Ezek a baktériumok helytelen táplálkozás, betegségek következtében elpusztulhatnak, ezért sokféle táplálékkiegészítőt készítenek a probiotikumok visszatelepítésére.

Az angol orvosi hetilap szerkesztői szerint az Egyesült Királyságban kétmillió ember fogyaszt rendszeresen ilyen tejtermékeket és egyéb ételeket. Számítások alapján ez a táplálékkiegészítő üzlet a világban évente 4 milliárd dollárt hoz a konyhára. Nem csoda, hogy a most nyilvánosságra kerülő tudományos eredmények nagy feltűnést keltettek.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás igen fájdalmas és súlyos betegség és mivel a probiotikus szerek a fertőzéses szövődményeket kedvezően befolyásolhatják, ezért egy holland orvoscsoport igen alapos vizsgálatot kezdett el ennek a kérdésnek a vizsgálatára.

Marc GH Besselink és munkatársai 298, ilyen beteget kezelt a jelenleg legkorszerűbbnek tartott eljárásokkal, de véletlenszerű kiválasztással ezeknek a fele egy hónapig naponta kétszer kapott probiotikus készítményt is, és úgy, hogy sem a beteg, sem az orvos nem tudta: a páciens valóban probiotikumot szed-e, vagy ugyanolyan külsejű, ám hatóanyagot nem tartalmazó, úgynevezett placebót.

A legjobbnak vélt probiotikumokat, laktobacillus és bifidobaktérium kombinációját adták. A kezelés azonban megdöbbentő eredménnyel végződött: a probiotikumot is szedő betegek közül kétszer annyian haltak meg, mint abból a csoportból, amelynek a tagjai nem kaptak ilyen táplélékkiegészítést.

Szinte ugyanazon a napon jelent meg ausztrál sportorvosok dolgozata egy másik vizsgálatról. Amanda J. Cox és kollégáinak munkáját a British Journal of Sports Medicine szakfolyóirat ismertette.

Cox és munkatársai 20 egészséges férfi hosszútávfutót figyelt meg a téli tréning időszakában négy hónapon keresztül. A vizsgálat itt is tudományos gondossággal folyt: véletlenszerű kiválasztással a futók egyik csoportja naponta bevette a probiotikumkapszulát, a másik csoport ugyanolyan kapszulát, amiben hatóanyag nem volt és sem az orvos, sem a vizsgált személy nem tudhatta, melyik a valódi hatóanyag és melyik az álgyógyszer.

Az önkéntesek keményen edzettek és a légzőszervi tünetek, betegségek feleannyiszor fordultak elő a probiotikumot fogyasztó férfiak csoportjában, mint a hatásos szert nem tartalmazó kapszulát szedők között. (Amúgy az élsportolók teljesítményét a probiotikus kezelés nem javította.)
A Lancet szerkesztőségi közleményének írói fölteszik a kérdést, hogy az Egyesült Királyságban probiotikumokat vásárló és ilyesmiket fogyasztó emberek, akik szerencsére nem szenvednek hasnyálmirigy-gyulladásban, de nem is hosszútávfutók, most mit tegyenek: hagyjanak föl az ilyenfajta tejtermékek, italok vagy kapszulák fogyasztásával, vagy vásárolják továbbra is bátran, amit már megszoktak, megkedveltek?

A szakértők véleménye az, hogy az igazság valószínűleg itt is a középen lehet. A holland vizsgálat figyelmeztető eredményei alapján ilyen jellegű, súlyos betegség kezelésére nem tanácsos probiotikumokat adni. További, megfelelően ellenőrzött vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy ezeknek a népszerű ételeknek, italoknak a helyét megtalálhassuk az egészséges étkezésben.
A másik oldallal is vannak gondok: jelenleg egy kaliforniai bíróság próbálja megállapítani, mi a tényleges valóságtartalma azoknak a dicshimnusszá magasztosult reklámszövegeknek, amelyekkel az amerikai élelmiszeripar a probiotikus termékek több milliárd dolláros forgalmát igyekszik még jobban növelni. A két új, tudományos vizsgálat segíthet ennek a kérdésnek az eldöntésében.