Ismertetése szerint a Pannon Magbank létrehozásához 400 millió forint szükséges. A felét a KvVM adná, mivel 50 százalékos önrész szükséges. A projekt sorsa a Life Plus uniós pályázat sikeres elbírálásától függ, amelyben augusztusra-szeptemberre várható döntés.
"A Tápiószelei Agrobotanika Központban 85 ezer mezőgazdasági növény, régi magyar fajták génjeit őrzik. Ez Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági génbankja" - emelte ki Rodics Katalin, hozzátéve, hogy a KvVM elképzelése szerint költséghatékonysági és szakmai szempontból egyaránt szerencsésnek tűnik a mezőgazdasági és a vadon élő növények magbankjának egyesítése.
Mint kifejtette, Magyarországon körülbelül 2000 vadon élő növény van. "A pályázatban azt vállaltuk, hogy ennek 50-60 százalékát öt év alatt gyűjtjük össze, amennyiben az időjárás ezt megengedi és lesz magtermése a növényeknek. Így nyolcszázzal nőne a génbankban őrzött fajták száma, amelyek a Kárpát-medence növényeinek jelentős részét képviselnék."
A gyűjtést egyelőre Magyarország területére korlátoznák, itt ugyanis megtalálhatók a Pannon-ökorégió növényei.
"A Magyarországon fokozottan védett bennszülött növényekkel kezdenénk, amelyeket mindenképp meg szeretnénk őrizni. Egyébként a Biológiai Sokféleség Egyezményének (Convention on Biological Diversity) az egyik előírása, hogy nemcsak az élőhelyén, hanem génbankokban is meg kell őrizzék az egyes országok a fajtákat"- hangsúlyozta Rodics Katalin.
Mint kifejtette, ez nagyon fontos és egyedülálló kezdeményezés a világon.
"Általában ellentétet feltételeznek a természetvédelem és a mezőgazdaság között. Valóban létezik is sok szempontból ilyen ellentét, hiszen a mezőgazdaság egyre nagyobb területeket vesz el természettől. Azonban az is nyilvánvalóvá vált az elmúlt években, hogy a mezőgazdaságban használt régi fajtáink ugyanolyan veszélyeztetettek ma már, mint a vadon élő növényvilágunk. Ezeket ugyanúgy meg kell őrizni. Egyre kevesebb fajtát használ az emberiség. A Tápiószelén őrzött 85 ezer fajta mind a régi fajtáink, s hol van ma már a piacokon ennyi. Ezek tulajdonképp ugyanúgy tűnnek el, ugyanolyan veszélyeztetettek, mint a vadonélő növényvilág. Ezért úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ezek védelmében is lépjünk" - mutatott rá Rodics Katalin.
Mint elmondta a földi élet védelméről szóló Biológiai Sokszínűség Egyezménye is hangsúlyozza, hogy össze kell dolgozniuk a különböző ágazatoknak az eredmény érdekében.
"Nem egymás ellen kell küzdeni, hanem közösen megtalálni az olyan megoldásokat, amelyek mindkét ágazatnak jók. Ezért lenne világviszonylatban is izgalmas, hogy együtt megőrizzük a veszélyeztetett, ember által nemesített fajtákat a vadon élő növényi kincseinkkel együtt."
Hozzátette: Ez költségtakarékos megoldás, hiszen együtt kezelhetné mind a kettőt egy olyan intézmény, amely ért hozzá és egy nagyon jó együttműködést biztosítana az agrár- és a környezetvédelmi tárca között.
"A környezetvédelem segíteni tud az agráriumban. Tudunk segíteni abban is, hogy a génbankjainkat megőrizzük" - emelte ki Rodics Katalin.
Rámutatott arra: ez nemcsak a magokról, de például a gyümölcsfákról is szól. Magyarországon szintén nagy gyümölcstermesztési génbankok működnek. "Újfehértón például van egy alma-génbank, ahol ezerkétszáz régi magyar almafajtát őriznek. Ez az intézet is pénzügyi gondokkal küzd, holott évi 15-20 millió forint körül van az éves költségvetése, szinte semmibe sem kerül a fenntartása" - hangsúlyozta Rodics Katalin, aki kifejtette: ezek mind veszélyeztetett helyzetbe kerültek, nemcsak "nálunk, hanem az egész világon. Nagyon fontos, hogy összedolgozzunk a mezőgazdaság és a környezetvédelem, a valódi sokszínűség megőrzésében".
