A kedden sajtótájékoztatón bemutatott felmérés szerint 18 százaléknál ez az idei tanévben történt meg, míg a képviselő-testületek 11 százaléka már tavaly megtette ezt a lépést. A jövőben még négy százalék tervez hasonló döntést. Az önkormányzatok öt százaléka jelezte, hogy bezárni tervezi intézményét.
Egyharmadra tehető azon önkormányzatok aránya, amely társult, vagy szándékában áll társulni intézmény-fenntartási céllal, 17 százalék teszi ezt az idei tanévben, 8 százalék már tavaly megtette, és mintegy 7,5 százalék tervezi a jövőben.
Lannert Judit vezérigazgató elmondta: a vizsgálatból kiderült, hogy a társulási aktivitás erősebb a nyugat-magyarországi városok körében, mint a keleti országrészben.
Az intézmények átadása többcélú kistérségi társulás részére az önkormányzatok kilenc százalékának jelent opciót, míg a nem önkormányzati tulajdonban való intézményátadási szándék nem jelentős, mindössze kétszázalékos volt. A közoktatásban végrehajtott törvényi változások és az alkalmazkodási kényszer leginkább a pedagógusokat segítő státuszok megszüntetésére sarkallta az önkormányzatokat, mintegy 60 százalékuk élt vagy élni fog ezzel az eszközzel.
A felmérés rámutatott arra is, hogy az alapítványi forma megjelenése tömegesen nem várható, a települések közötti együttműködés viszont várhatóan erősödni fog. A pozitív folyamatokat erősítené, ha a szabályozás kiszámíthatóbbá válna, az értékelési-mérési és visszacsatolási tevékenység erősödne.
Jelenleg ugyanis a szabályozás nem kellően rugalmas, ugyanis azt az önkormányzatot is kisiskolája átadására kényszeríti, amely egyébként szeretné is esetleg meg is engedhetné magának a fenntartást. A törvényalkotást megelőzően kipróbálás-mérés-beválás vizsgálatra lenne szükség, hatáselemzések készítésére. Ma ugyanis a társulásokat sokszor úgy ösztönzik, hogy nincs még igazán követhető minta - áll a felmérésben.
