A Libération című párizsi napilaphoz eljuttatott, kedden ismertetett felhívás külön kitér és figyelmeztet a világhírű magyar származású művész unokájának az agonizáló alapítvány ellenőrzését megkísérlő akcióira. Pierre Vasarely kétezer aláírással ellátott petíciót juttatott el Nicolas Sarkozy francia államfőnek és Christine Albanel kulturális miniszternek, akiktől az alapítvány megmentését kéri.
Az Aix-en-Provence-i önkormányzat úgy véli, hogy az op-art atyja tervei alapján 1976-ban épített különleges építmény megmentésének egyetlen módja, ha azt a vizuális művészetek kutatóközpontjává alakítják át, ahogy azt Vasarely is elképzelte. A város az új informatikai technológiákat használó művészeti egyesületeknek és művészeknek adná át a helyet, akik művészetük alapító atyjának tekintik Vasarelyt. Ezzel párhuzamosan az 1971-ben létrehozott alapítvány megszűnne, hiszen senki nem képes előteremteni azt a 12 millió eurót, amely összeg annak túléléséhez és a pusztuló építmény felújításához szükséges.
Közel 15 éve a Vasarely Alapítvány elsősorban a bűnügyi krónikákat és nem a művészeti világ híreit szaporítja Franciaországban. Charles Debbasch, aki 1981 és 1993 között volt az alapítvány elnöke, tíz év alatt 42 millió francia frankot (1,6 milliárd forintot) sikkasztott el, ami háromszáz kép eltűnését jelenti. Emiatt az Aix-en-Provence-i bíróság a férfit - a helyi egyetem jogi karának egykori dékánját - 2005-ben 150 ezer euró pénzbüntetésre és kétévi szabadságvesztésre ítélte, egy évre felfüggesztve.
A "Vasarely egyetlen unokájaként" bemutatkozó Pierre a város érdekében ellene forralt összeesküvési tervnek minősítette a felhívást a lapnak. Szerinte Aix-en-Provence önkormányzata nagyapja eredeti szándékának ellenében kívánja megszerezni a világhírű épületet. Többszöri jogi eljárás során az unokának sikerült egy általa választott csődbiztost állíttatnia az alapítvány élére és a petíciót átadnia a köztársasági elnöknek. Az alapítvány igazgatótanácsában ugyanis az állam több hellyel is rendelkezik, de a Libération szerint harminc éve tétlenül figyeli annak tönkretételét.
A felhívást aláírók szerint viszont Pierre Vasarely a sikkasztó alapítványi elnök személyes tanácsadójaként, majd alapítványi igazgatóként nagyban hozzájárult a jelenlegi katasztrofális helyzet kialakulásához, és most "az üres kagyló héja megmentőjének" szerepében tetszeleg.
A sikkasztás után megmaradt gyűjteményt az örökösök, Vasarely fia, Yvaral, és annak második felesége kivonták az alapítványból. Pierre, Yvaral első - két évig tartott - házasságából származó fia saját apja ellen is pert indított az örökség megosztására.
Yvaral Vasarely 2002-ben hunyt el, így a pereket művészettörténész felesége "örökölte", aki több mint harminc évig dolgozott Victor Vasarely mellett. Michele Vasarely, az alapítvány elnökhelyettese az Egyesült Államokba költözött Pierre zaklatásai elöl és onnan ápolja a hagyatékot a legjelentősebb Vasarely-kiállítások kurátoraként.
Az MTI megkeresésére a művészettörténész telefonon elmondta: nagyon jó kapcsolatot ápol Aix-en-Province városával és ő is az agonizáló alapítvány felszámolását és a helynek az önkormányzat általi átalakítását tartja a legjobb megoldásnak. Szerinte Pierre egyszerűen szélhámos, aki már a nagyon beteg, Alzheimer-kórban szenvedő nagyapjával aláíratott egy olyan végrendeletet, miszerint ő lenne az alapítvány egyetlen örököse és erre a pár sorra hivatkozva fordult a bíróságon saját családja ellen.
Pierre-t valójában azonban nem a művészeti hagyaték, amihez nem is ért, hanem csak a Vasarely név birtoklása érdekli, és az, hogy abból milyen hasznot húzhat magának, ezért szeretné, ha az alapítvány körüli huzavona a végtelenségig folytatódna - állítja Michele Vasarely.
A művészettörténész kizárólag világhírű múzeumokban szeretne a jövőben Vasarely-kiállításokat szervezni, így a milánói Bovisa Triennalén tavaly novemberben rendezett életműkiállítást követően jelenleg ázsiai érdeklődőkkel és a madridi Reina Sofia Múzeummal tárgyal újabb tárlatokról.
