Az új külkapcsolati stratégia a korábbihoz hasonlóan három fő irányt határoz meg a magyar külpolitika számára, azaz versenyképes Magyarország az Európai Unióban, sikeres magyarság a régióban és felelős Magyarország a világban - mondta a politikus.
Hozzátette: az új stratégia meghatározza a magyar külpolitika alapjait, számba veszi a nemzetközi környezet változásait és az ebből adódó feladatokat.
Mesterházy Attila a frakció által támogatott dokumentumról elmondta, hangsúlyos eleme, hogy Magyarország külpolitikáját NATO- és az EU-tagság, illetve a magyar nemzeti érdek képviselete határozza meg.
A frakcióvezető-helyettes a stratégia elkészítését azzal indokolta, hogy úgy ítélte meg a kormány, az eddigi hármas külpolitikai prioritást újra kell gondolni, hiszen sok minden változott Magyarország életében. Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás óta három cél határozta meg a magyar külpolitikát: az euroatlanti integráció, a jószomszédi viszony és a határon túli magyarokról való gondoskodás.
Mint mondta, a kormány szerdai ülésén dönt a stratégiáról.
A külügyi tárca koordinálásával és szerkesztésében készülő külkapcsolati stratégia tervezetét a kormány első olvasatban tavaly októberben hagyta jóvá; a dokumentum társadalmi és politikai egyeztetése 2007 novemberében kezdődött.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar és az orosz kormány megállapodást köt a Déli áramlat nevű gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről, Mesterházy Attila elmondta, a frakcióban támogatták ezt a kezdeményezést, mivel Magyarországnak az energiabiztonság szavatolásában kettős célja van, a forrás és az elérési útvonal diverzifikálása.
Az MSZP-s képviselők álláspontja szerint ugyanakkor támogatni kell az uniós energiapolitikát, a Nabucco-vezetéket is - fűzte hozzá.
Az a cél, hogy minél több gázvezeték haladjon át Magyarország, mert így több lehetőség is van arra, hogy gázt szerezzünk be - hangoztatta az MSZP politikusa.
Mesterházy Attila a Koszovó elismerésére vonatkozó kérdésre azt mondta, továbbra is az az álláspontjuk, hogy Magyarország el fogja ismerni Koszovó függetlenségét, de annak időpontját, a vajdasági magyarokra figyelemmel, még nem tudják megmondani.
