A világra jövetelükkor 12-13 centiméteres állatokat azonban nem helyezhették vissza a cápás medencébe, mivel a fiatalabb egyedeket megennék a cápákkal együtt tartott tűzhalak, az idősebbekkel szemben pedig esetleg az apaállat viselkedne agresszíven. Emiatt a cápamedence vizébe egy kisebb méretű, átlátszó falú "bölcsőmedence" került, ahol a felnőtt állatok nem férhetnek a kiscápákhoz, a közönség azonban zavartalanul szemlélheti őket.

A bölcsőmedencében jelenleg két kiscápa látható, de várhatóan többen is lesznek. Erre annál is inkább számítani lehet, mivel jelenleg is több tojásban fejlődnek kiscápák - tudatta közleményében az Állatkert.

A barnasávos bambuszcápa a kisebb termetű cápafajok közé tartozik. A kifejlett állatok 70-80 centiméter hosszúak, a legnagyobb ismert példány hossza 118 centiméter volt. A faj az Indiai- és a Csendes-óceán közötti tengerrészek lakója.

A barnasávos bambuszcápák általában a tengerfenék közelében tartózkodnak, de a sekélyebb tengerrészeket, korallzátonyokat részesítik előnyben, így 90 méternél nagyobb mélységben nemigen fordulnak elő. A faj ugyan ma még nem számít veszélyeztetettnek, ám a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a barnasávos bambuszcápát a veszélyeztetettséghez közeli kategóriába sorolta a fajok veszélyeztetettségének mértékét kifejező nemzetközi skálán. A barnasávos bambuszcápák egyedszáma ugyanis folyamatosan csökken, főként az élőhelyek pusztulása, a korallszirti dinamitos halászat és egyéb környezetkárosító halászati technológiák alkalmazása miatt.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben a tengeri akvárium újbóli megnyitása, azaz 2004 januárja óta láthatók barnasávos bambuszcápák.