A vizitdíjból származó bevétel ma nagyjából 150-200 ezer forintot tesz ki egy háziorvosi praxisban. Ha a népszavazással eltörlik e terhet, a Fidesznek meg kell magyarázni az orvosoknak, hogy ennyivel csökkent a jövedelmük. Ugyanúgy a rektoroknak is el kell majd mondaniuk, hogy 20 milliárd forintot vonnak ki az ágazatból, ennyivel kevesebb jut modernizációra - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a tv2 Mokka című reggeli műsorában.

A miniszterelnök arra a felvetésre, hogy miért nem pótolják a költségvetésből az esetlegesen kieső bevételeket, azt válaszolta: nem hiszi, hogy az lenne a fer megoldás, ha a segédmunkás fizetné meg azt, amiről felsőoktatási, egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevőket lebeszélték.

Mint mondta, március 9-én a választópolgárok akár otthon maradnak, akár nemmel szavaznak, ugyanazt érik el. Aki otthon marad, az valójában "puha nemet mond". Ebben az ügyben egyedül a Fidesznek van dolga, hogy a szavazóurnákhoz vigye szimpatizánsait.

Elmondta: a felsőoktatás és az egészségügy átalakításának nem a tandíj és a vizitdíj eltörlése a kulcspontja. Aki ennek az ellenkezőjét hirdeti, az politikai blöfföt, a középszerűség, a silányság politikáját valósítja meg.

Leszögezte: soha olyan terve nem volt a kormánynak, hogy ezer forintra emelné a vizitdíjat. Hozzátette: a következő 50 évben vélhetően emelkedik majd a vizitdíj, de a következő 2 évben bizonyosan nem. Hangsúlyozta: az ellenzék vezére viselkedjen férfiként, és ne traktálja hazugsággal a választókat.

Gyurcsány Ferenc kijelentette: nem hiszi, hogy a politikai jövője függne a népszavazástól. A kormánynak van egy programja, ennek mentén halad. Akkor is, ha nem 2, hanem 4 millióan mennek el szavazni igennel.

A miniszterelnök az Új Tulajdonos Program kapcsán beszélt arról is: akiknek nincsen olyan tulajdonuk, ami felelősséggel is jár, azok sokáig idegenkedni fognak a privatizációtól. De amikor MVM-tulajdonos vagyok, nemcsak az fog izgatni, mennyi az áram ára, hanem az is, hogy alakul a cég sorsa. Mint mondta, egy intenzív tájékoztató kampány előzi meg az első állami cégek részvényeinek piacra dobását. A lehetséges érintett állami cégek között említette a Magyar Villamos Műveket, az Állami Autópálya-kezelőt, a Magyar Postát, a Volán-társaságokat.

A program részleteiről azt mondta: a tervek szerint egy ember legfeljebb egymillió forintnyi részvényt jegyezhetne, 10-15 százalékos kedvezménnyel. Mint mondta jegyzéskor a teljes összeg 5 százakét, 40 ezer forintot kellene befizetni. Gyurcsány Ferenc úgy látja: "ha jól csinálják", akkor 4-5-8 év alatt az egymillió forintnyi részvény 5-10-20 milliót is érhet.

Az adóteher-csökkentésről szólva egyértelművé tette: a járulékcsökkentés nem csodafegyver. Aki azt mondja, ettől fog virulni Magyarország, nem mond igazat. Egy példával szemléltetve hangsúlyozta: a pék nem attól ad több kenyeret, ha az alkalmazottja után kevesebb járulékot fizet. Az, hogy nőjön a bevétele, alapvetően piaci kérdés. Hozzáfűzte: a kevés embert foglalkoztató cégeknek magas az adóteher, ezen könnyítenének, és reméli, hogy ennek köszönhetően mintegy 50-100 ezer ember kikerülhet a szürke- és a feketegazdaságból.

Gyurcsány Ferenc elismerte: az első kormányzásának egyetlen komoly hibája volt, az adócsökkentési program. Emlékeztetett azonban arra, hogy a Fidesz kormányra kerülésekor egyszeri nagyarányú adócsökkentést hirdetett, de azt nem valósította meg. Adóügyben mindkét oldal hibázott - mondta a kormányfő, hangoztatva: nem terveznek lépést az ingatlanadó területén, és nem terveznek elvonni a dolgozók üdülési, étkeztetési támogatásából, sem a nyugdíjból, a családtámogatásból.

Nem lesz nagyszabású kormányátalakítás, legfeljebb kisebb korrekciók - fűzte hozzá a miniszterelnök, mondván: eddig is csak személycserék voltak, gyakorlatilag ugyanaz a kör alkotja kormányát, mint akikkel kezdett.

Draskovics Tiborral - véleménye szerint az a baja az ellenzéknek, hogy az új igazságügyi-rendészeti miniszter kemény ember. Aki azt mondja, a kisebbségnek, menjetek az utcára, mert ott bármi megtehető a kormány ellen, az nem örül egy olyan miniszternek, aki azt mondja, a többségnek is van joga - érvelt a kormányfő.