Majtényi László, a rendezvényt szervező Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője arról beszélt bevezetőjében, hogy a rendszerváltás idején úgy vélték, a plurális demokráciában van erkölcsi, alkotmányos értékrend, ami alapján a politikai versengés folyhat, ám ha ez a közös alap hiányzik, akkor a politikai verseny nem sokban különbözik a "hideg polgárháborútól".
Kis János előadásában kifejtette: a köztársaságot az alkotmányos berendezkedés és a közösség alkotja. A Harmadik Köztársaság legnagyobb baja, hogy a szembenállók a legalapvetőbb dolgokban sem tudnak együttműködni, nem alakult ki alkotmányos partnerség - tette hozzá.
"Ennek eredménye az ország lecsúszása" - jegyezte meg a filozófus.
A Kádár-korszakban a közhangulat az volt, hogy "mi vagyunk a legvidámabb barakk", és erre még azok is büszkék voltak, akik utálták a rendszert. Ma viszont a társadalom nem büszke - mondta a filozófus, aki az SZDSZ első elnökeként vett részt a rendszerváltásban.
Álláspontja szerint az elmozduláshoz keresni kell a közös alapokat, és nem biztos, hogy a nagy pártok vezetőinek kell ezt elkezdeniük.
Az alkotmányosságnak a vitákban mindenek fölött kell állnia, vagyis az alaptörvényhez mindenkinek lojálisnak kellene lennie - hangsúlyozta Kis János.
A filozófus példaként említette, hogy az Alkotmánybíróság szerinte elhibázott, súlyosan önkényes döntésével - amely lehetővé tette a népszavazást a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj ügyében - az Országos Választási Bizottság nem szegült szembe.
Kis János szerint megegyezésre kell jutni abban, hogy nincs "exlex helyzet", nincs szükség rendkívüli lépésekre, de ugyanígy a rendszerváltástól rögzített széles körű szólás-, vélemény- és gyülekezési szabadságot sem lehet korlátozni. Továbbra is csak a közvetlen erőszak nyilvánvaló veszélyét előidéző megnyilvánulások lehetnek tiltottak - fűzte hozzá Kis János.
Horkay Hörcher Ferenc filozófus, a Heti Válasz főmunkatársa előadásában arról beszélt, hogy "megint zsákutcába kerültünk", és ebben a politikai osztály felelőssége igen nagy.
A filozófus szerint 2006 nyara-ősze, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, illetve az 1956 félévszázados évfordulóján a hatalom és az emlékezők között húzódó árok nyilvánvalóvá válása óta egyértelmű a helyzet. A kádárizmus visszatért, legalábbis abban a vonatkozásban, hogy a 2006 őszi eseményekért a hatalomból senki nem vállalta a jogi, politikai felelősséget - jegyezte meg.
Horkay Hörcher szerint a jelenlegi helyzethez vezető folyamat egyik meghatározó eleme volt, hogy az SZDSZ 1994-ben koalícióra lépett a szocialistákkal. Azután a szabad demokraták véleményformálói már nem a kommunizmust ostorozták, hanem "az aczéli kultúrpolitika folytatásaként" a mindenkori jobboldalt a fasizmus szálláscsinálójának kiáltották ki, s félfasiszta, populista erőnek állították be a Fideszt - emlékeztetett.
A jelenlegi helyzet kezeléséhez Horkay Hörcher szerint - mint mondta - szükség lenne többek között egy alapdokumentum elfogadására, mely rögzíti a nemzeti demokratikus minimumot, az általános jogelveket és a nemzeti érdekeket, továbbá arra is, hogy sor kerüljön az értelmiség kiegyezésére.
