Tengeri szörnyet találtak a szigeten

A mintegy 150 millió évvel ezelőtt élt őshüllőt - negyven további lelettel együtt - 2006-ban találták azon a helyen, amelyet a kutatók a fosszíliák "kincsesbányájának" neveznek.

A jura kori "szörny" orrától a farka végéig mintegy 15 méter hosszú volt, a plezioszauruszok rendjébe tartozó plioszauruszok ezidáig megtalált legnagyobb képviselője.

A most megtalált "Leviatán" - amelynek közelében egy másik példányt is megleltek - mintegy 20 százalékkal nagyobb, mint a plioszauruszok korábbi legméretesebb faja, az Ausztrália közelében megtalált kronoszaurusz - állítja a kutatás vezetője, Jorn Hurum, az oslói Természettudományi Múzeum munkatársa.

"A szakirodalom adatainak tanulmányozása után most jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy megtaláltuk a legnagyobb plioszauruszt" - mondta a kutató a brit BBC-nek.

"Csak az úszója három méter hosszú, a csontokból pedig csak nagyon kevés hiányzik. A hét elején összeállítottuk a csontvázat, és igencsak meglepődtünk" - tette hozzá.

A tengeri életmódot folytató plioszauruszok ("uszonyos gyíkok") egy időben éltek a dinoszauruszokkal. Könnycsepp formájú, rövid nyakú testét két pár rendkívül izmos uszonnyá módosult, propellerként használt végtagjával mozgatta. A faj képviselői félelmetes ragadozók voltak.

"Ha egy plioszaurusz állkapcsát összehasonlítjuk egy mai krokodiléval, láthatjuk, hogy az előbbi sokkal jobban alkalmas volt a harapásra. Három-négyszer annyi keresztirányú izom mozgatta a félelmetes szájat, ez azt jelenti, hogy egy nagyobb példány könnyűszerrel kettéharaphatott volna egy kisebb autót" - magyarázza Richard Forrest paleontológus.

A kutatók azt tervezik, hogy még ebben az évben visszatérnek a másik példány maradványaiért az északi szigetre. A fosszíliák egy fekete, üledékes kőzetben rejtőznek. A hüllők halálukkor lesüllyedtek a sekély és hideg jura kori tenger fenekére, ahol befedte őket az agyag. Az oxigénben gazdag, lúgos környezet segíthette a csontok konzerválódását.