Az akadémikus szerint tudománypolitikája az államnak kellene, hogy legyen, az akadémia pedig csak hozzájárulhat ahhoz. Hozzátette: mostanában hiánycikk a tudománypolitika, amit különböző trükkökkel próbál helyettesíteni a kormányzat. Az MTA korábbi elnökét, Glatz Ferencet idézve Hámori József úgy fogalmazott, hogy a nemzet tudományos tanácsadója az akadémia, ilyenformán a kormánynak is tanácsadója lehetne, ám ez napról napra, hétről hétre változik, de olykor mutatkoznak biztató jelek is.
Az MTA alelnöke előadásában arról is beszélt, hogy szükség lenne új akadémiai törvény megalkotására, amely lehetővé tenné az MTA legitimációját, jelenleg ugyanis egyesületként működik. Csak akkor kaphat támogatást, ha kizárólagosan közfeladatot lát el. Utalva a hat területi akadémiai bizottságra, hozzátette, azoknak a legitimációját is törvénybe lehetne foglalni, hiszen szintén közfeladatokat látnak el, amihez támogatást kapnak az akadémián keresztül.
A DAB-ról, amely az észak-alföldi régió három megyéjében tevékenykedő tudományos fokozatú szakembereket tömöríti, Hámori József úgy nyilatkozott, hogy az egyik legjobban működő bizottság. Nemcsak magas színvonalú előadásokat szervez, hanem a kapcsolattartásban is jelentős szerepet játszik, különösen fontos volt ez a hatodik, kolozsvári bizottság tavaly szeptemberi megalakulásáig.
A DAB alelnöke, Bitskey István a tavalyi évről szóló beszámolójában elmondta: területükön 1066 tagot számláltak, ami 150-nel több a 2006-os adatnál. Jelenleg 27 akadémikus tartozik hozzájuk, közülük négyen tavaly lettek azok, két levelező tag pedig állandó taggá vált. Jellemző adatként említette meg, hogy a 2007-ben általuk szervezett több mint 350 előadást mintegy 12 ezren látogatták.
Az éves közgyűlés alkalmából kitüntetéseket is átadtak, az idei Pro Scientia-díjat Abádi Nagy Zoltán professzor kapta, míg Potorádi László egyetemi tanár és Szekanecz Zoltán orvos, a DAB-plakettet vehette át.