Náhlik András, a kar dékánja az MTI-nek elmondta: idén kétszáz éves a felsőfokú erdészképzés Magyarországon, amely 1808-ban kezdődött Selmecbányán. Annak idején 1735-ben bányamérnöki képzés indult el a felvidéki bányavárosban, s mivel a bányaműveléshez sok fa kellett, kétszáz évvel ezelőtt elindították az erdészeti képzést is - emlékeztetett.
A dékán szerint a selmecbányai akadémia alapítása után néhány évtizeddel európai hírnévre tett szert. Az oktatási intézmény életében nagy törés volt a trianoni békediktátum, mikor is az iskola ingóságait Selmecbányáról Sopronba menekítették. Az oda érkező selmecbányai diákoknak is nagy szerepe volt abban, hogy Sopron a hűség városa lett, ugyanis 1921-ben a várost megszálló osztrák katonaságot az erdész- és bányász-hallgatók, valamint az úgynevezett rongyos gárda az ágfalvi csatában kiszorította magyar területről. A diákok közül ketten, Hacsek Gyula erdész és Szecsányi Elemér bányászhallgató hősi halált halt a csatában. Róluk azóta is megemlékeznek minden évnyitó alkalmával - tette hozzá Náhlik András dékán.
Csütörtökön az ünnepi év kezdete alkalmából megnyitották az úgynevezett alma mater kiállítást, amely az iskola jelentős hagyományanyagát dolgozza fel a selmecbányai, soproni és a miskolci adatok alapján. Utóbbi úgy került a kiállítási anyagba, hogy 1958-ban Sopronból a bánya- és kohómérnöki kart a borsodi megyeszékhelyre költöztették.
A dékán az MTI-vel közölte: csütörtökön vitafórumot rendeztek az erdészeti felsőoktatásról az európai társintézetek részvételével. Mint említette, az emlékezés egész évben zajlik, így havonta meghívják egy beszélgetésre a honi erdészet nagyjait, akik egész Európában nagy tekintélynek örvendenek.
Szeptemberben pedig az évnyitót is magában foglaló háromnapos ünnepségsorozatot terveznek, melynek keretében ellátogatnak Selmecbányára, ahol megkoszorúzzák az egykori legendás tanárok sírját - jelezte.