"Sem az oktatás, sem az egészségügy, sem a közlekedés nincs ingyen, mindennek van ára, a kérdés az, hogy ezt ki fizeti meg" - tette hozzá.
Véleményünk szerint jóval igazságosabb az a rendszer, amikor a szolgáltatást igénybe vevő nagyobb mértékben járul hozzá a költségekhez, mint az, aki nem veszi igénybe - mondta a szabad demokrata politikus. Hozzátette: ez azonban nem jelenti azt, hogy "az igénybe vevők" fizetik meg a szolgáltatás árát. Mint mondta: "talán senki nem oly balga, hogy azt gondolná, a 300 forintos vizitdíjjal kifizetjük azt a szolgáltatást, amit mi kapunk".
Világosi Gábor szerint ezek lényegében "jelképes önrészek", mint például ahogy a tandíj elnevezése is mutatja; (fer) fejlesztési részhozzájárulás. Szavai szerint ezek "tudatépítő, tudatformáló eszközök", hogy az emberek ráébredjenek arra, hogy amit igénybe vesznek, azért valamit fizetni kell.
A parlament alelnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy körülbelül négymillió állampolgár részesül kedvezményben, közülük kétmillióan egyáltalán nem fizetnek vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat, köztük a 18 év alattiak, a minimálnyugdíjat kapók, a daganatos és cukorbetegek, míg további kétmillió embernek (köztük például a gyesen, gyeden lévőknek) csökkentett összeget kell fizetniük.
A vizitdíjnak köszönhetően 15-20 százalékkal csökkent az orvos-beteg találkozások száma, ami az "indokolatlan találkozásokat" szűrte ki, így a valóban beteg emberekre az orvosnak több ideje marad - vélekedett Világosi Gábor. Hozzátette: ilyen "tudatformáló eszköz" a tandíj is, mert "hihetetlenül igazságtalan az, hogy egyformán osztja el a társadalom a terheket, és nem visel nagyobb terhet az, aki ennek a hasznát élvezi gyakorlatilag élete végéig".
A kormánypárti politikus rámutatott: Magyarország uniós csatlakozása azzal jár, hogy ha például valaki elvégzi az orvosi egyetemet, ami a társadalomnak közel nyolcmillió forintjába kerül, utána elmehet Spanyolországba gyógyítani a betegeket. Nem nehéz belátni az önrész létjogosultságát, ami kevesebb mint egyharmada a diploma teljes költségének - tette hozzá.
Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára - aki 16 éven át volt Veszprém SZDSZ-es polgármestere - a város elmúlt egy évét értékelte a sajtótájékoztatón. A politikus elmondta: 2007 Veszprém életében "eltékozolt, elvesztegetett esztendő" volt. Rámutatott: most nyíltak meg az uniós pénzforrások, és a kiváló pályázati lehetőségek mellett Veszprém sikerre lett volna Veszprém ítélve. Dióssy László szerint azonban ennek éppen a fordítottja történt, mert mint mondta, a repülőtér ügye egy helyben topog, a sportcsarnoknak már működnie kellene, az útfelújítások üteme lelassult, a hulladékkezelési rendszer megrekedt. Sajnos Veszprém elbukta a Székesfehérvárral közös pólusprogram nyújtotta kiugrási lehetőségeket - vélekedett Veszprém volt polgármestere.
