A nevében szó szerint is vasembert jelentő hármaspróbát 40 éve, a csendes-óceáni Hawaii-ban rendezték meg először, majd világszerte népszerűvé vált, s Magyarországon is szép számmal űzik.
Új sportág született, éppen negyven éve. Vállalkozó szellemű amerikai fiatalemberek 1978-ban elhatározták, hogy egyesítenek három, Hawaii-ban megrendezett versenyt, a 3860 méteres távú Waikiki Rough Water Swimm elnevezésű tengeri úszóversenyt, a Bike of Oahu kerékpárversenyt, mely 180 kilométernyi kerekezést követel és a Honolulu Marathon-t, amelynek távja megegyezik a klasszikus maratoni távval: 42,195 kilométer. Mindezt úgy, hogy a versenyszámok egymás után teljesítendők. Így született meg a Hawai Iron Man (ekkor még két szóban írták), a későbbi Ironman versenyek őse.
John Collins tengerésztiszt szervezésében a kisebbik hawaii szigeten, Oahu-n 15 bátor ember vágott neki elsőként a hármas erőpróbának. Az úszást a Waikiki strandon teljesítették, majd kerékpáron tudták le a 180 km-es távot. A második szám után a 23 éves egyetemi hallgató, John Dunbar állt az élen, ő kezdhette meg a futást. Ám a cél előtt 8 kilométerrel a gyakorlott maratonista (a távot egy korábbi versenyen már 2 óra 27 perces remek idővel is teljesítő) Gordon Haller megelőzte. Ő lett tehát az első Ironman győztese, 11 óra 46 perc 58 másodperces összidővel, ami a tekintettel arra, hogy a versenyzők igazából még nem egy összetett versenyre specializálódtak, s hogy a kerékpáros pálya nem volt elzárva a forgalom elől, nem rossz eredmény. A 15 indulóból 12 ért célba, köztük kilencedikként, 17 óra 20 perces eredménnyel a "feltaláló" John Collins.
Egy nő is volt már a második Ironman mezőnyében, 1979-ben, amikor ugyancsak 15-en vállalkoztak a hármas próbára. A kerékpárversenyző Lyn Lemaire nemcsak teljesítette az Ironman-t, hanem tíz férfit is megelőzve, ötödikként ért a célba. Erről a versenyről már a Sports Illustrated is beszámolt.
Százra bővült az 1980-as rajtlista. A címvédő Dave Scott újra első lett, az előző pályacsúcsot (11:15-öt) jócskán megjavítva. A kaliforniai úszómester 9:24 óra alatt teljesítette a távokat. Most már a televíziókba is bekerült a verseny, s ezzel az új extrémsport mozgalom elindult a karrier útján.
Az indulók mind nagyobb létszáma miatt Oahu szigetét kinőtték a versenyzők, s átkeltek a legnagyobb Hawaii szigetre, a "Big Island"-ra. Itt melegebb az éghajlat, s állandóan fúj a szél. 1982-ben már 600 indulója volt a triatlon versenynek, s pár év múlva 1700-ban kell limitálni az indulók létszámát. Előírták, hogy kvalifikációs versenyeket is kell rendezni az indulás jogáért. A győztesek napjainkban már hihetetlen eredményeket érnek el, a férfiak 8, a nők 9 óránál rövidebb idő alatt érnek célba. A férfiak 4 óra 27 perc alatt, a hölgyek 4 óra 48 percre teljesítették már a 180 kilométeres kerékpár távot.
Magyar versenyző neve is kitörölhetetlenül bekerül az Ironman-történelembe. Kropkó Péter 1988-ban vett részt először a hawaii versenyen. Az akkori részvétel a tapasztalatszerzést szolgálta, hiszen a hideg magyar októberből egyetlen szűk hét alatt kellett hozzászoknia az ottani 40 fokos meleghez, és a nagy páratartalomhoz. A magyar triatlonista ezután egyre jobb eredményeket ért el, köszönhetően annak, hogy szponzorai révén edzőtáborozhatott, s hasonló éghajlaton készülhetett a versenyre. Legjobb eredményét 1996-ban érte el, amikoris hetedik lett. Az ekkoriban már rendszeresített, különböző helyszínű egyéb Ironman-versenyeken azonban többször került az első háromba, sőt a dobogó élére is.
A sportág nemzetközi sikerét a magyarországi is követte. A szombathelyi Vasember versenyek a hawaii Ironmant még csak tükörfordított elnevezésükben valósították meg. (Ez az időközben szintén fejlődésnek indult triatlonversenyek egyike volt, amelyeken a hawaii verseny távjainak nagyjából a negyedét kellett teljesíteniük a versenyzőknek. Későbbi elnevezés szerint ez lett az olimpai táv, a felező pedig a középtáv).
Az első magyarországi Ironman-versenyre a Balaton partján került sor, 1989-ben, Csutorás József szervezésében. Sajnos, a tó hőmérséklete a szeptemberi versenyidőpontra 14 fokra csökkent, párhuzamosan a levegő hőmérsékletének zuhanásával. Így hiába rövidítették le a hajóról startoló és kifelé úszó mezőny útvonalát, sokan feladták a versenyt, szinte kifagytak a vízből. Ezen a hőfokon ugyanis a neoprén ruhából kilógó kezek és lábak megdermednek, s a belső hőmérséklet is arányosan kisebb, mint a 23 fokos vízben. A biciklis távon a rendezők rátettek egy lapáttal: a Balatont megkerülő útvonal közel 200 kilométeres volt. E versenyt egy német sportoló nyerte, a legjobb magyar Halápi Sándor negyedik lett, míg a hölgyeknél Hegedüs Erika győzött.
E tapasztalatok alapján később a versenyt korábbra, augusztus végére hozták előre, s a bizonytalan Balaton helyett az úszást medencében rendezték. Nagyatád volt e verseny első és idáig egyetlen házigazdája (atyamestere Herr Gyula), - mindmáig itt tartják az országos bajnokságot.
Manapság a a létszámnövekedés miatt ismét szabad vízben, egy gyékényesi bányatóban rendezik az úszást. A kerékpározók előbb Gyékényesről felbringáznak Nagyatádig, majd a városban kijelölt körpályán köröznek a célbaérésig. Kezdetben 100 alatt volt az indulók száma, de mára ez 250-re nőtt. A hazai versenyek legeredményesebbjei Harsányi Zsuzsa (7 bajnoki cím), illetve Major József és Lehman Tibor (3-3) voltak. Kropkó Péter egyszer nyert, de nemzetközi elfoglaltságai miatt a többi hazai Ob-n nem is indult el.
