A távirati iroda annak kapcsán kérdezett szocialista politikusokat - pártvezetőket, országgyűlési képviselőket, választmányi tagokat -, hogy az MSZP egy éve, tavaly február végén tartott tisztújító kongresszust, melyen Gyurcsány Ferencet választották a párt elnökévé, illetve módosították az alapszabályt.
A párt vezető politikusai közül többféleképpen értékelték az elmúlt egy évben az MSZP-ben és a kormányban történteket. Az MSZP bázisa szűkült ugyan az utóbbi egy évben, de a tagságban és a szavazóbázis megmaradt részében kialakult az a meggyőződés, hogy amit a párt csinál, baloldali politika - ezt Lendvai Ildikó frakcióvezető mondta hozzátéve, baloldali az a politika, amelyik a baloldal legfontosabb vívmányát és a legfontosabb értékét megvalósító intézményrendszert - a biztosítási alapú egészségügyet, a biztosítási alapú nyugdíjat és az állami oktatást - megvédi az összeomlástól.
Arra az ezzel kapcsolatos felvetésre, hogy ennek következtében az MSZP konfliktusba került a társadalom jelentős részével, Lendvai Ildikó úgy reagált: ez természetes. Hozzátette azonban, szavazóbázisukon túlmenően nehezen tudták megértetni, hogy szükséges, amit csinálnak.
Szekeres Imre elnökhelyettes szerint a következő egy évben az MSZP-nek az a célja, hogy visszaszerezze annak a több, mint egymillió embernek a bizalmát, akiket a közvélemény-kutatások szerint elveszített, illetve, hogy a saját bázisát felfrissítse. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évben nehéz feladatot vállalt fel a kormány, és ez népszerűségvesztéssel járt, ami nem jelenti azt, hogy az intézkedések nagy része nem volt szükséges és ne lenne eredményes.
A honvédelmi miniszter azt is mondta, ha egy tízes skálán értékeli a párt mostani helyzetét, akkor jelenleg az MSZP 3,5 - 4-en áll. "Van mit a javítanunk a saját teljesítményünkön" - tette hozzá.
Kiss Péter azt emelte ki, hogy megállítható az MSZP népszerűségvesztése a párt társadalmi hálójának, kapcsolatrendszerének bővítésével, modernizációjával. A szocialisták alelnöke hangsúlyozta: nem mindegy ugyanis, hogy az a társadalmi közeg, amire a változások és az intézkedések hatnak, milyen viszonyban van az MSZP-vel, mennyit tud az okokról és a hatásokról. Ha azt kínáljuk az országnak, hogy csináljuk együtt, mert ez több energiát szabadít fel, akkor ezt kell tennünk a saját házunk táján is - mondta a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.
Az elmúlt évben sok támadás érte az MSZP-t, de a párt belső összetartozás-tudata épp ezért erősebb lett, mint ami "kívülről", a közvélemény-kutatások alapján esetleg feltételezhető - ezt Hiller István, az MSZP alelnöke mondta. Ha a szocialista pártot kívülről éri támadás, mindig összezár - tette hozzá párt szociáldemokrata platformjának társelnöke, oktatási és kulturális miniszter.
Ujhelyi István szerint a legnehezebb, legkacifántosabb évét tudja maga mögött az MSZP. A politikus értékelése szerint a szocialista pártnak nem az elmúlt esztendő volt a legsikeresebb éve, de a nehezén már érezhetően túl van a nagyobbik kormánypárt. A szocialista párt alelnöke, önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár úgy vélte, az MSZP elmúlt egy esztendeje nem választható el a 2006-os helyhatósági választás eredményétől. Az önkormányzati választás eredménye túlzottan nagy hatással volt az MSZP szervezeti működésére, hiszen "megdőltek" helyi politikai pozíciók. Kiszorultunk fontos döntéshozói testületekből, ez éreztette a hatását a belső működésben is - mondta a politikus.
Szanyi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője azt mondta: az egy évvel ezelőttihez képest nem nagyon változtak a dolgok. Kiürültek a fórumaink, a szervezeteink, semmiféle pozitív változást nem látni - fűzte hozzá.
Mint mondta, több helyen is kettéhasadtak a szervezetek. Meglátása szerint először a nem túl aktív rétegek szakadtak le, majd a megmaradt pártszervezetek kettéválnak. Egyik részük átmegy az MSZDP-be, másik részük marad - fűzte hozzá, példaként említve a zuglói és a III. kerületi pártszervezetet.
Az országgyűlési képviselő azt mondta, magával a pártstruktúrával nincs gond, a probléma inkább az, hogy a döntések háttere eléggé konspiratív. Nem a gondolati sokszínűség jellemzi a pártot - folytatta, hanem a különböző érdekcsoportok háttér-megállapodásai. Igaza volt Gyurcsány Ferencnek, amikor a legutóbbi kongresszuson azt mondta, jóval több demokratizmusra van szükség a párton belül - fűzte hozzá.
Szanyi Tibor szerint ki kell nyitni a pártot, azaz a kívülről érkező impulzusokat hasznosítani kell, fel kell karolni minden olyan kezdeményezést, ami alkalmat ad arra, hogy a párttagok megnyilvánuljanak.
A párttagság és a pártvezetés közötti kapcsolat fontosságát Szekeres Imre is hangsúlyozta. Az MSZP elnökhelyettese úgy látja, hogy a tagság joggal akarja megélni azt az élményt, hogy ők fontosak, beleszólhatnak a döntésekbe, a párt tagjaként van mozgásterük a politika formálására.
Az MSZP elmúlt egy évét értékelve többen beszéltek a társadalmi kapcsolatokról, illetve a szocialista párt és a kormány viszonyáról. Lendvai Ildikó arra a kérdésre, hogy mennyire sikerült felfrissíteni az MSZP társadalmi kapcsolatrendszerét, úgy válaszolt, nem sikerült, viszont pozitívum - tette hozzá -, hogy az alapszervezetek a társadalmi párbeszéd során a civil kapcsolatrendszer építésével is foglalkoznak.
E témánál maradva az MSZP frakcióvezetője azt is mondta, hiába van meggyőződve arról, hogy pártja programja "tartalmilag szerethető", ha közben magát a pártot, éppen a civil kapcsolatok kiépítetlensége, vagy az MSZP-re jellemző befelé fordulás miatt, nem szeretik.
Hiller István is beszélt arról, hogy milyen összefüggés van az MSZP és a kormány megítélése között. Mint mondta, a szocialista párt elmúlt egy évét a megszorítások és a reformok alapján ítélték meg, a kormány tevékenysége és a párt megítélése között az emberek számára gyakorlatilag nem volt különbség.
Ha a kormány tevékenysége javul - lezárva a megszorításokat, teret adva a munka, a tudás, a tulajdon programjának és az ezzel kapcsolatos párbeszédnek -, az a szocialista párt megítélését is "húzza" - mondta az MSZP alelnöke.
Ujhelyi István szerint a szocialista párt átalakítása nem választható el a kormányzati munkától. "Mindannyian azt gondoltuk egy évvel ezelőtt, hogy sokkal több energia lesz, sokkal több figyelem összpontosulhat az MSZP belső átalakítására" - fogalmazott a szocialista politikus.
Szekeres Imre úgy vélte, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a következő két évben megoldanak olyan társadalmi problémákat, amelyek fontosak a jövő érdekében. A politikai stílusváltásban pedig - mint mondta - az elmúlt időszak tapasztalatai is benne vannak, többek közt azzal kapcsolatban, hogy az érintettek bevonásával készítik elő az intézkedéseket.
Egy név nélkül nyilatkozó megyei vezető szerint a párttagok hangulatán helyi eszközökkel nem lehet változtatni. Változás csak akkor történik, ha a miniszterelnök képes lesz az országos közhangulatban is változást elindítani, például pozitív ügyek felkarolásával - hangoztatta.
A politikus azt mondta: a szélesebben vett pártbázisba elég jól be van ágyazódva Gyurcsány Ferenc. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e váltás a miniszterelnöki poszton, a politikus úgy válaszolt, a párton belül nincs egységes mozgás e tekintetben. Olyan alternatíva nincs, akit a tagság több mint ötven százaléka támogatna - mondta.
Gyurcsány Ferenc szerepével kapcsolatban az MSZP vezető politikusai jó megoldásnak tartják, hogy a pártelnöki posztot a miniszterelnök tölti be, de többen is úgy fogalmaztak: jövő tavasszal-nyáron újra kell gondolni a helyzetet, ha a nemrég meghirdetett új baloldali polgárosodásról szóló program nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.
Egy ugyancsak név nélkül nyilatkozó vidéki országgyűlési képviselő szerint egyetlen fontos dolga van az MSZP-nek: az, hogy jól kormányozza az országot, és ehhez kell megadni a támogatást.
"Adjon meg minden támogatást a párt a saját maga által kiizzadott miniszterelnökének, hogy csinálja meg azt, amit a kormányprogramban, a kiigazításos programban, a fejlesztési programban elhatározott" - fogalmazott a képviselő hozzátéve: ezzel kell foglalkozni, nem pótcselekvésekkel, nem emberek pozícionálásával 2009-re, vagy 2010-re.
A kormányzati politika kapcsán volt, aki szóba hozta a népszavazási kampány kérdését. Egy választmányi tag szerint a szocialista pártnak a "puha" kampány helyett társadalmi párbeszédet kellene folytatnia. Ha az MSZP nem áll ki a saját programja mellett, a szavazóbázisunk még inkább elbizonytalanodik, és azt látja, hogy a párt nem képviseli a saját céljait - hangsúlyozta a választmányi képviselő, aki azt is megjegyezte: a népszavazási kampányban a saját szavazóbázist kell megerősíteni; nem veszteségminimalizálásra, hanem szavazatmaximalizálásra kell törekedni.
A párt működéséről is beszéltek a szocialisták politikusai. Kiss Péter szerint az MSZP-ben "a mélyebb rétegekben" sokkal több munka, teljesítmény van, mint amennyi a felszínen látszik. Mint mondta, ezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt másfél évben még ilyen nagy súly alatt sem roppant össze a párt.
A kancelláriaminiszter emlékeztetett arra, hogy a korábbi években ennél jóval kisebb nyomás is válságjelenségeket, vagy személycsere-követeléseket hozott magával a pártban, ami most minden kritika, minden belső vita ellenére egységes maradt.
A párt működéséről szólva Hiller István úgy vélekedett, az MSZP pártszervezeteinek önállósága nagyon jelentős. Az alelnök eredménynek tekinti, hogy az MSZP tagjainak száma ma megközelítőleg ugyanannyi, mint egy évvel ezelőtt, ez pedig a párt belső közvéleménye számára fontos. A politikus azt is mondta, az elnökség ülésein érdemi munka folyik, érdemi vita zajlik a kormány intézkedéseinek előkészítéséről, értékeléséről és a párt szervezeti életéről.
Szekeres Imre úgy vélte, a szocialista szervezetek egy része a helyét keresi, mert az önkormányzati választások után nem ismerték fel, hogy ellenzékben is komoly szerepük lehet.
