A Ház elé kerülhet az új titoktörvény

A kabinet tavaly december 5-én tárgyalta a minősített adat védelméről szóló törvény tervezetét és felhatalmazta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztert, hogy kezdjen ötpárti egyeztetést az indítványról, mert annak elfogadásához kétharmados parlamenti többség kell.

Az MTI úgy tudja, hogy az elmúlt három hónap alatt egyetlen egyeztetés sem volt az ügyben, mert még a pártok szakértőivel sem tudott közös időpontot egyeztetni a megbeszélést kezdeményező Nemzetbiztonsági Iroda. Több párt szakértője pedig semmilyen tartalmi véleményezést nem adott a kiküldött tervezetre.

Ezek ismeretében vetődött fel, hogy nem kísérleteznek tovább az egyeztetéssel, hiszen a civil szervezetekkel még augusztusban megismertették a javaslatot, a koalíciós pártok pedig ősszel tárgyaltak annak tartalmáról - értesült a távirati iroda.

A titoktörvény előző tervezetét a kormány 2006-ban az általános vita után visszavonta, majd az átdolgozás után koalíciós egyeztetés kezdődött a normaszöveg tervezetéről. Ennek társadalmi egyeztetését tartották szerdán Budapesten.

A titkosítás érvényességi ideje tekintetében a régi törvényjavaslatban 40, illetve 30 év volt meghatározva, egyszeri hosszabbítással, a jelenlegi tervezetben viszont 30, illetve 20 év szerepel egyszeri, magánszemély jogos érdekére tekintettel pedig kétszeri hosszabbítási lehetőséggel. A javaslat új eleme az is, hogy a minősítés során vizsgálni kell, a minősítendő adat nyilvánosságához nem fűződik-e az állam védendő érdekénél lényegesen nagyobb közérdek. A minősíthető adatok jegyzéke lerövidülne.

A javaslat szerint különbséget tennének a civil államtitoksértés, valamint a titok megőrzésére felesküdött személyek államtitoksértése között. Az elképzelés szerint a titok megőrzésére felesküdött személyt szigorúbban kellene büntetni, mint a civileket. Ezzel a megoldással kiküszöbölhetővé válna az a probléma, hogy olyan újságírók ellen folyik büntetőeljárás, akik tudtukon kívül hoztak nyilvánosságra minősített adatot.

A tervezetben az is szerepel, hogy az adatvédelmi biztos a minősített adat minősítésének megváltoztatására szólíthatja fel a minősítőt. Amennyiben ennek a minősítő nem tesz eleget, az ombudsman szakmai álláspontja megalapozottságának megállapítása érdekében bírósághoz fordulhat.