Nem helytállóak az államfő jogi érvei

A köztársasági elnöknek nincs igaza, téved jogi érvelését tekintve - közölte a kormánypárti képviselő a büntető törvénykönyv módosításáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ab több határozatában is kimondta: a közösségek méltósága a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátja lehet, és testület nem zárta ki, hogy a törvényhozó az uszítás tényállásán túlmenő büntetőjogi védelemmel is gondoskodjék erről.

Bárándy Gergely hangsúlyozta: egyetértenek Sólyom Lászlónak azzal a véleményével, hogy a közélet szereplőinek el kell határolódniuk az ilyen jelenségektől. Úgy vélte, vannak, akiknek egy kicsit jobban is el kellene határolódniuk, mint ahogy azt most megteszik, például fel kellene mondani a koalíciót a szélsőségesekkel.

Az MSZP szakpolitikusa, a törvénymódosítás egyik kezdeményezője tételesen cáfolta az államfő érveit.

Elmondta: Sólyom László szerint a törvény gátolná az államfő, a kormány, az Országgyűlés kritizálhatóságát. A kormánypárti képviselő szerint a jogszabály nem a kritizálhatóságot szünteti meg, hanem az olyan szitokszavak használatát, amelyek súlyosan sértik az emberi méltóságot.
Bárándy Gergely nem osztotta az államfő azon véleményét sem, hogy a törvény sérti az önrendelkezési jogot, mert nem magánindítványra indul. Közölte: nem lehet egyetlen roma vagy zsidó embert sem arra kötelezni, hogy kitéve magát az esetleges bosszúnak, felvállalja az egész zsidóságot vagy a romákat ért sérelmet, és ő legyen a feljelentő - fogalmazott.

Az MSZP-s politikus vitatta a köztársasági elnök azon érvét is, miszerint a büntetőjogi védelem túl súlyos; ennél enyhébb eszközt kell alkalmazni. "Elnök úr, akkor a polgári törvénykönyv módosításáról szóló elfogadott törvényünket miért küldte Alkotmánybírósághoz, hiszen az enyhébb eszköz, pont olyan, amire ő utal" - közölte.

Bárándy Gergely azzal sem értett egyet, hogy a két évig terjedő szabadságvesztés túl súlyos. Mint mondta, ez a büntetési tétel megegyezik a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazáséval.
Az MTI azon kérdésére, miszerint az Ab 2004-ben hatályon kívül helyezett egy hasonló tartalmú törvényt, a szocialista képviselő közölte: az a jogszabály más koncepción alapult, a most Ab előtt lévő törvény elkészítésénél figyelembe vették a testület korábbi aggályait. Egy másik kérdésre elmondta: nem tudja, mikor dönt a taláros testület a jogszabályról.

Teleki László, az MSZP országgyűlési képviselője, utalva a Magyar Gárdára, elmondta: a magyarországi cigányságnak fontos jelzés lett volna, ha az államfő aláírta volna a törvényt. Sajnálta, hogy a törvényt romaként nem szavazta meg a fideszes Farkas Flórián. Hozzátette, hogy Bárándy Gergellyel továbbra is foglalkoznak ezzel a kérdéssel annak érdekében, hogy biztosítsák: "Magyarországon nem rossz kisebbségnek lenni".

Sólyom László köztársasági elnök szombaton küldte meg véleményezésre az Alkotmánybíróságnak a büntető törvénykönyv módosításáról szóló, a gyűlöletbeszédet büntethetővé tévő törvényt.

Az Országgyűlés február 18-án fogadta el a jogszabályt, amelyet csak az MSZP-frakció képviselői szavaztak meg, a törvénymódosítást a kormány sem támogatta.