Szabó Magda könyvben és tévéfilmen is hallatlanul népszerű diáktörténete, az Abigél zenés előadásban kel új életre a Budapesti Operettszínház társulatának előadásában. A premiert a Thalia Színházban március 27-én - a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében - tartják. A musical megálmodói Kerényi Miklós Gábor dramaturg, Kocsák Tibor zeneszerző, Somogyi Szilárd szövegíró és rendező, valamint Miklós Tibor dalszövegíró. A hangszerelés Pajtsik Péter munkája, a két karmester Silló István és Stauróczky Balázs. A díszletet Túri Erzsébet, a jelmezeket Velich Rita tervezte, Lőcsei Jenő koreográfiáját a színház musical együttese kelti életre.
Szabó Magda még életében beleegyezett a regény színpadra állításába. Az előzmények évekre nyúlnak vissza. A megvalósítás útjáról beszélgettünk Somogyi Szilárddal.
- A történet kezdete 2004-re tehető. Ebben az időben egy amatőr együttessel, a Petőfi Musical Studióval dolgoztam, amelynek sok ifjú leány is tagja volt. Olyan darabot kellett találnom, amiben foglalkoztatni tudom őket. Ekkor vetődött fel bennem az Abigél. Megosztottam elképzelésemet a Studió vezetőjével, Bősze Csillával, akinek tetszett az ötlet. Nem úgy az írónak, aki a kérésünket először egyértelműen elutasította. Nem hagytuk annyiban a dolgot és kértük, ajánlja más művét. Az Álarcosbál című regényét kínálta fel - azzal, hogy olvassam el, és térjünk vissza rá. Így is történt. Sok hasonlóságot véltem felfedezni az Abigéllel, így boldogan mentem vissza, hogy beleegyezését kérjem az Álarcosbál feldolgozásához. Végül az előadás annyira megnyerte a tetszését, hogy még abban az évben megváltoztatta a korábbi elutasító álláspontját, és rábólintott az Abigél musical változatára - mesélte a rendező.
- Tehát megtört a jég, de még éveknek kellett eltelniük a darab a színre állításáig.
- Nekem, mint rendezőnek nem volt színházam, sem kész darabom, s az anyagiak is hiányoztak. Így 2006 nyaráig "jegeltük" a tervünket. Akkor kerülhetett szóba a megvalósítás, amikor a Budapesti Operettszínház igazgatója, Kerényi M. Gábor úgy döntött, hogy segít a munka finanszírozásában. A helyszínt azonban hosszan fontolgattuk, kőszínház vagy szabadtér legyen, végül a Thália mellett döntöttünk. Ekkor állt fel a stáb is.
- Volt-e kikötése Szabó Magdának?
- Igen. Azt kérte, hogy új szereplőket ne állítsunk be. A könyv hatszáz oldala alapján hozzuk össze a darabot.
- A szövegkönyv megírásához milyen szempontokat tartott a legfontosabbaknak?
- A musical új nézőpontból közelít a szívet melengető, sírós-nevetős történethez. A darab a tizenéves gimnazista lány egy drámai pillanatban történő visszaemlékezéséről, élete egy meghatározó korszakának újraéléséről szól. Az írónő szavait idézve: "Gina megtud valamit, ami maradásra bírja, önként vállalja a rabságot". Ezenkívül nagyon fontosnak tartottam a szülő és gyermek kapcsolatának hangsúlyozását. Mai világunkban ez gyakran elsikkad. Ezért erősítettem meg apa és lánya viszonyát, példát mutatva azzal, hogy egy olyan szülőt szerepeltetek, aki felelősséget érez leánya sorsa iránt.
- A musical két részben került a közönség elé. Hogy tudta összesűríteni a cselekményt?
- Az előadás 41 jelenetre és 11 helyszínre épül. Forgószínpadon, térdíszletben játszódik a történet. Megfelelő világítási technikával új rendszert próbálok felépíteni, szürreális képekben valóságos jelenetek játszódnak. A cselekmény gyors váltakozását nem is lehetne másként megoldani, mint a fénnyel való játékkal.
- Milyen létszámú szereplőgárdát kíván meg a darab?
- Negyvennégyen játsszák. Az életképekhez Velich Rita 224 kosztümöt és 60 parókát tervezett, ami gyors átváltozást kíván a szinészektől. Vitay Georginát Vágó Zsuzsi és Vágó Bernadett alakítja.
- A történet kulcsfigurája Horn Mici. Mindannyian Udvaros Dorottyára szavaztak?
- Két lehetőség állt előttünk. Vagy énekhangilag tesszük magasabbra a mércét, a színészi játék rovására - ezt elvetettük -, vagy ennek ellenkezőjét választjuk. Így gondoltunk Dorottyára. Megerősítette döntésünket, amikor megtudtuk, hogy már régi vágya musicalban fellépni. Kerényi igazgató úr tavaly nyáron felkérte a szerepre, és ő boldogan elvállalta. Mi is nagy nyereségnek tartjuk a döntését, hiszen mindent el tud hitetni velünk. A "zsúrjelenetben" atmoszférateremtő képességére volt szükségünk, búgó énekhangja pedig ideális a szerepében.
- Milyen a szöveg és a dalok aránya?
- Háromnegyedrész zene és egynegyedrész próza. Igyekeztem minimalizálni a beszédet, szavak helyett a szituációkat próbáltam eljátszatni. Így a muzsika szinte folyamatos, rövid melodramatikus prózai részekkel megszakítva. Ha a helyzet megkívánja, idézem Szabó Magda mondatait.
- Milyen közönségrétegnek szánják a musicalt?
- Reményeink szerint hidat képez korosztályok, felfogások között. Reméljük például, hogy a mai fiatalok, akik a kutatások szerint keveset olvasnak, kézbe veszik Szabó Magda regényét, vagy az író más művét, kíváncsiak lesznek az egész korszakra és megnézik a filmet is. Továbbá bízunk abban is, hogy akik sokszor olvasták a könyvet, azok is kíváncsiak lesznek a színpadi, zenés változatra.