A föld viszont, amelyre a gépkocsit gyártó üzem épül a Nyugat-Bengál állambeli Szingur városkánál, helyi földművesek tulajdona volt, amíg ki nem sajátította az állam. A gyár 400 hektárt foglal el, sokak szerint Szingur vidékének legtermékenyebb földjéből. A környéken szinte mindenki, jó 150 ezer ember a mezőgazdaságból él.

Csaknem száz hektár státusa vitatott, mert a tulajdonosok nem fogadták el a kompenzációt. "A föld az anyánk, az anyánkat pedig nem adjuk el" - mondta az egyik kisbirtokos. Számos közgazdász szerint az állami kártérítés még a kamatokkal együtt sem éri el azt az összeget, amelytől a Tata Nano miatt elesnek a földművesek.

Sokan még ha akarták, akkor sem fogadhatták volna el az ajánlatot, mert csak bérlők voltak. A két csoport már egy éve tiltakozik az építkezés ellen és ígérik, hogy útblokáddal lehetetlenítik el a termelést és egészen a legfelsőbb bíróságig elmennek az igazukért. A többség támogatja őket, mert attól tartanak, hogy a környezetszennyezés tönkreteszi a földjüket, a gyár pedig nem nekik ad munkát, hanem messzi földről hozott idegeneknek.

Az idő a földművesek ellen dolgozik. Lassan elfogy a piacra vihető termény és a spórolt pénz. Már négy családfő lett öngyilkos. "Ez az idegek háborúja. Arra várnak, hogy feladjuk a küzdelmet" - mondta Proszebdzsit Dász, a tüntetések fő szervezője. "Elszántak vagyunk és nincs gyár, amely ilyen sok vita közepette meg tudná kezdeni a termelést, még rendőri biztosítással sem."

A futballstadion nagyságú csarnok közben gőzerővel épül. Októberben már indulna is a termelés. A Tata Motors 10 ezer munkahelyet ígér és azt, hogy az autógyártás fellegvára lesz a régió, miközben a nyugat-bengáli legfelsőbb bíróság egy ítéletére hivatkozik, amely szerint a földkisajátítás törvényes volt.

A fő probléma, hogy kevés az olyan jó adottságokkal rendelkező hely, mint Szingur. Van a közelben autópálya, vasút és tengeri kikötő, az anyacég, a Tata Group - a legnagyobb indiai vállalat - acélgyára pedig a szomszédos Dzsharkand államban működik.

A földbirtokosok és az autógyártó óriáscég - mezőgazdaság és ipar, hagyományos vidéki életmód és a modern város világának - konfliktusa az iparosodó India jellemző problémája. Szakértők szerint az ország 1,1 milliárdos lakosságának bő kétharmadát kitevő földművesek helyzete lesz a 2009-es választások fő kampánytémája. Tavaly országszerte több gyárépítés ellen indult tiltakozó mozgalom. Nyugat-Bengálban sem a Tata Nano ügye az egyetlen: Nandigram kerületben például egy vegyi üzem terve futott zátonyra a környék földműveseinek ellenállásán.

Az ENSZ múlt héten publikált urbanizációs előrejelzése szerint egyébként a világ második legnépesebb országában jelenleg 29 százalék - 300 millió fő - a városi lakosság aránya, és ez a század közepére sem emelkedik 55 százalék fölé. India így a következő évtizedekben a legnagyobb vidéki népességgel rendelkező állam lesz az egész világon.