Sértik a szocialisták a választások tisztaságát?

Mint hozzátette: az Országos Választási Bizottság (OVB) ugyanakkor nincs könnyű helyzetben, amikor egy kifogás vagy beadvány bírálatakor meg kell állapítania a jogsértők kilétét.

A távirati iroda azt követően kereste meg a szakértőt, hogy ismeretlenek a napokban a Tárki közvélemény-kutató cég nevében álcázott propagandakampányt folytattak. Azzal a kérdéssel hívtak fel telefonon sokakat, tudják-e, hogy ezer forint lesz a vizitdíj. A Tárki a történteket követően azt közölte, nem végez ilyen közvélemény-kutatást. Az MTI viszont több forrásból is úgy értesült, hogy a kritikával illetett, magukat közvélemény-kutatásnak feltüntető telefonhívások azóta sem szűntek meg, de ezek során már nem a Tárkira, hanem más, a közvélemény-kutatók körében ismeretlennek számító cégekre hivatkoznak.

A szakértő emlékeztetett rá: a választási testületek - a helyi, területi és Országos Választási Bizottság - csak akkor foglalkozhat a kérdéssel, ha érkezik hozzájuk megkeresés az álcázott propagandakampány miatt, s hivatalból nem indíthatnak eljárást. A helyi választási bizottság a településen történt esetleges jogsértések elbírálásával foglalkozik, a területi választási bizottság a megyei szintű jogsértésekkel, az OVB a több megyét érintő beadványokkal foglalkozik elsőfokú fórumként.

Az OVB-hez érkező beadványokban meg kell jelölni a vélelmezett jogszabálysértést és mellékelni kell az erre utaló bizonyítékokat. A testület nem folytathat mindenre kiterjedő bizonyítási eljárást, csak azt mérlegelheti, amit a beadványozók előterjesztenek.

Bizonyítani tanúkkal vagy akár hangfelvétellel lehet, ám ez utóbbi megítélése kérdéses, hiszen azt bárki készítheti. "A politika élet szereplői ravaszok, tehát adott esetben egymás nevében is fellépnek" - mutatott rá a szakértő, miért nehéz a jogsértés alanyának, tehát az elkövető személyének a megállapítása.

Kitért arra, kampánycsendsértésekkel összefüggő beadványoknál már előfordult, hogy bizonyítani, rögzíteni tudtak egy jogsértő telefonhívást, ám ekkor sem tudták azonosítani a híváslistát, így a hívást nem volt kihez "hozzárendelni".

Utalt ugyanakkor arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint ilyen esetekben is meg kell állapítani a jogsértést, de "alanytalanul".

Az említett álcázott kampány megítélésével összefüggésben úgy vélte, a történtek a választások tisztaságának alapelvét félrevezető magatartással sérthetik. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy mindig az adott eset összes körülményeire tekintettel kell döntenie az OVB-nek.
Az sem mindegy, hogy tömeges vagy eseti-e jogsértésről van-e szó - fűzte hozzá.
Ha valaki jogsértést tapasztal, akkor három napja van arra, hogy ezt kifogásként vagy beadványként a testület elé terjessze. Ha egy cselekmény többször ismétlődik, akkor az utolsótól "ketyeg a 72 óra".

Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek nyilatkozva kedden szólította fel a választók hazugsággal történő befolyásolásának felhagyására azokat, akik - mint mondta - "közvélemény-kutatásnak álcázott rémhírterjesztést" folytatnak.

"Ismételten és nyomatékosan szeretnénk felszólítani azt a közvélemény-kutató cégnek álcázott kampánycsapatot és kenyéradó gazdáikat, hagyjanak fel a választók hazugsággal történő befolyásolásával" - fogalmazott a kormánypárti politikus.

A szóvivő akkor elmondta: az elmúlt napokban az egész ország területéről hívták felháborodott állampolgárok az MSZP országos központját azzal, hogy telefonos közvélemény-kutatás keretében azt kérdezik tőlük, mit szólnak ahhoz, hogy a kormány 1.000 forintra emeli a vizitdíjat.
Nyakó István szerint ez a "közvélemény-kutatásnak álcázott rémhírterjesztés" alkalmas arra, hogy felkeltse a választók szimpátiáját az igenek mellett kampányolók iránt.