A kutatók "koktél-party jelenségnek" nevezik, amikor úgy kell megértenünk a velünk beszélgető mondandóját, hogy körülöttünk sokan és hangosan beszélnek egyidejűleg. Sokáig úgy gondolták, hogy a hang iránya a kulcsa annak, értjük-e a hozzánk szólót.

"Eddig azt hitték, hogy mivel a hang a tér különböző irányaiból érkezik, az agy a változó irányokból határozza meg és azonosítja a hang forrását" - mondta Holger Schulze neurobiológus, a német kutatócsoport vezetője. "Mi úgy véljük, az agy a hanghullámokban jelentkező ingadozást is felismeri."
A hallásjavító eszközöket használó emberek gyakori panasza, hogy egy tömeg zajában nem képesek elkülöníteni az egyes hangokat. Rajtuk segíthet, ha sikerül olyan új eszközt kidolgozni, mely a Leibniz Intézet kutatóinak új megfigyelésén alapul.

"Megváltoztathatnánk az akusztikus jelet úgy, hogy a zajt az agyhoz hasonló eljárással szűrje ki" - mondta Schulze. A hallókészülékek új nemzedéke születhetne meg a német kutatóknak a PLoS One (Public Library of Science) internetes tudományos folyóiratban közzétett eredménye alapján.
A vizsgálatot futóegereken végezték, melyeknek hallórendszere hasonlít az emberéhez. A kutatók azt találták, hogy a hangmagasságban tapasztalható különbségek hordozták a rágcsálók agya számára a hasznosítható információt.

Minden emberi hang különféle hanghullámokat hordoz, ezektől függ magassága. Egy mély férfihangban lassú hanghullámok vannak, míg egy jóval magasabb női hangban gyorsabbak - mondta Schulze.

A vizsgálatban a kutatók elektródákat erősítettek a futóegerekre, hogy agyi aktivitásukat mérhessék, miközben az állatok különféle mesterséges hangokat hallottak.