A fentieket amerikai kutatók közölték csütörtökön a Science tudományos folyóiratban. A DEET-et (amelynek kémiai neve dietil-metil-toluamid) először 1946-ban állították elő kormányzati kutatók, miután a II. világháború dzsungelharcai felvetették a szúnyogok és egyéb vérszívók elleni védekezés fontosságát. A nagyközönség számára 1957-től érhető el a vegyszer.
Azóta a legelterjedtebb rovarriasztószer világszerte. A maláriát terjesztő szúnyogokat ugyanúgy távol tartja, mint a Lyme-kórt okozó kullancsokat, ám nem öli meg azokat. A szer hatásmechanizmusát egészen mostanáig nem ismerték pontosan. A szúnyogok odavannak az embertől származó két "illatért", az izzadt testszagért és a kilégzett szén-dioxidért. Szagérzékelő rendszerükben külön receptoraik vannak a kétféle illat felismerésére és forrásuk betájolására. "Az emberek nagyon szagosak, így sok olyan vegyület van, amely vonzza a szúnyogokat" - mondta Leslie Vosshall, a Rockefeller Egyetem Neurogenetikai és Viselkedési Laboratóriumának vezetője. Csoportja szúnyogokon és muslicákon végzett vizsgálataiból kiderült, hogy a DEET egyfajta kémiai köpenyként szolgál a rovarok ellen, palástolja az emberi szagok egy részét.
"Láthatatlanná válunk számukra" - mondja Vosshall.
A kutatók DEET hatása alatt lévő szúnyogok szagérzékelő sejtjeinek aktivitását követték nyomon és úgy találták, hogy a szer megakadályozta a szúnyogokat abban, hogy a testszagot érezzék, de a kilélegzett szén-dioxid észlelésében nem. A természetben sok dolog bocsát ki szén-dioxidot, ezért ennek érzékelése kevés a szúnyogoknak ahhoz, hogy étkezni induljanak.
Az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága szerint az amerikai lakosok harmada használ évente DEET-tartalmú riasztót, 39 vállalat 140 terméke tartalmazza a vegyszert.
A hatóság 1998-as vizsgálata szerint a DEET nem veszélyes az egészségre, de két hónaposnál fiatalabb csecsemőkön nem javasolják alkalmazását. Vosshall szerint viszont vannak gondok a DEET-tel: "Olajos, oldja a műanyagot, kisbabákon nem alkalmazható, gyakran kell a fedetlen bőrön újra használni. Bűzlik tőle a bőr és bekerül a véráramba is."
Az amerikai kutatók felismerése ugyanezen az elven működő, egészségkárosító hatások nélküli rovarriasztók kidolgozását segítheti.