Ők sem kértek a kitüntetésből

1989. KERÉNYI IMRE, a Nemzeti Színház rendezője, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze a kiváló művész kitüntetést nem fogadta el. Döntését - indoklás nélkül - nyilatkozatban tette közzé.

1989. ORBÁN GYÖRGY zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa az Erkel Ferenc-díjat nem fogadta el.

1989. JELES ANDRÁS, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője a Balázs Béla-díjat nem fogadta el. (1992-ben megkapta ugyanezt a kitüntetést)

1989. A SZOMBATHELYI SZIMFONIKUS ZENEKAR a SZOT-díjat nem fogadta el.

1991. HORÁNYI GYÖRGY nemzetközi hírű vegyész (elhunyt 2006-ban), a kémiai tudomány doktora, az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója nem vette át az Akadémiai Díjat, a tudós arra hivatkozott, hogy az Akadémia a függetlenségéért harcol, és ezt kívánja tenni a továbbiakban is.

1993. VÉRTES EDIT nyelvész (elhunyt 2002-ben) nem vett át az Akadémiai Díjat.

1995. MELOCCO MIKLÓS Kossuth-díjas szobrászművész a neki ítélt Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést - elvi okokra hivatkozva - utasította el. A művész azzal indokolta döntését, hogy nem óhajt mosolygó szerepet vállalni egy olyan országban, ahol nőttön nő az elkeseredés, a szegénység, ráadásul ismét kétségbe vonják a keresztény kultúra létjogosultságát. (1998-ban megkapta ugyanezt a kitüntetést)

1999. FÜR LAJOS nyugalmazott honvédelmi miniszter a Vas Megye Közgyűlése által adományozott Vas Megyéért Díjat utasította vissza, mondván: mindig azért dolgozott, hogy embertársait és a közösséget szolgálja, nem pedig azért, hogy bármilyen elismerést kapjon.

2001. SZILÁGYI ISTVÁN romániai magyar író az év legjobb szépirodalmi alkotásának járó Magyar Irodalmi Díjat nem vette át.

2003. SZILÁGYI ANDOR rendező a legjobb forgatókönyvért járó elismerést nem vette át. A Rózsa énekei című filmet a 34. Magyar Filmszemle forgatókönyv-díjas alkotásának minősítették. Szilágyi arra hivatkozott, hogy ellenérzéseket váltott ki benne a játékfilmeket értékelő zsűri döntése.

2003. MOLDOVA GYÖRGY író nem vette át a főváros Pro Urbe díját. A Kossuth-díjas író egyebek között azzal magyarázta döntését, hogy "Valaha (...) csak annyi korrupció volt, hogy egy tanácselnök harmincévi munka után, kapott egy tóparti telket, ma pedig milliárdokat lopnak bizonyos politikusok, mindezt a kisemberek kárára." (A Kőbánya díszpolgára címet sem fogadta el hasonló okokból. Moldova egyébként 1957-ben a József Attila-díjat nem fogadta el, akkor azért, mert osztályfőnöke, Háy Gyula író és osztálytársa, Csurka István író börtönben ült.)

2004. CSÁGOLY FERENC Kossuth- és Ybl-díjas építész a neki ítélt Budapestért Díjat nem fogadta el.

2004. BUGÁR BÉLA, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést nem vette át. Bugár Béla lépését azzal indokolta, hogy Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet.

2005. FARKAS ÁRPÁD költő, a sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilap főszerkesztője visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, miután megtudta, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnöknek a kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére adományozza Magyarország elnöke.

2005. ERDÉLYI GÉZA, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke nem vette át a neki odaítélt Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. Indoklása szerint a kettős állampolgárság kérdését népszavazással vizsgálni hivatott nap és annak emléke még nagyon közeli volt.

2005. BOKROS LAJOS volt pénzügyminiszter a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének polgári tagozata kitüntetést utasította vissza, mivel a kitüntetés indoklásában nem szerepelt pénzügyminiszteri tevékenysége.

2005. KALLÓS ZOLTÁN néprajztudós a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Csángó-díjat utasította vissza. Döntését azzal indokolta, hogy Magyarországon nincs meg a megfelelő akarat a romániai szórványmagyar közösségek művelődési-oktatási rendszerének támogatására.

2006. DEBRECZENI JÓZSEF közíró a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést nem fogadta el, mondván, hogy közszereplése, az ellenzéket bíráló hangú írásai és az a tény, hogy éppen a miniszterelnök portréján dolgozik visszatetszést szülhetne, a kitüntetés rontaná írásai hitelét - a szavahihetőségét.

2006. FÜR LAJOS volt honvédelmi miniszter nem fogadta el és nem vette át a Debreceni Egyetem (DE) kitüntetését. Für Lajos, az 1956-os debreceni forradalmi bizottmány titkára volt. Lépését azzal magyarázta, hogy a debreceni egyetemről fegyelmi tárgyalás nélkül kirúgták, s ezt a határozatot az egyetem azóta sem törölte.

2006. MONG ATTILA, a Manager magazin főszerkesztője nem vette a Budapesti Értéktőzsde által meghirdetett, a "Tőzsdei Legek" versenyének díját, mivel az előző évben olyan etikai kódexet fogadtak el, amely kizárja, hogy díjat vegyenek át olyan cégtől, amellyel a lapban foglalkoznak.

2007. GARAS DEZSŐ Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze a Magyar Rádió Karinthy-gyűrűjét utasította vissza, így kívánt tiltakozni az ellen, hogy elbocsátották Farkasházy Tivadart, a Rádiókabaré szerkesztőjét.