A motorok atyjára emlékezünk
Százötven éve, 1858. március 18-án született Párizsban Rudolf Diesel német gépészmérnök, a róla elnevezett belső égésű motor feltalálója.
2008. március 16. vasárnap 13:34 - Hírextra
Bajor származású apjának az 1870-71-es német-francia háború kitörése után el kellett hagynia Franciaországot. Németországba a harcok miatt nem mehettek, így Londonba költöztek. Rudolf a müncheni műszaki főiskolán "summa cum laude" eredménnyel diplomázott, majd egykori professzora, a hűtőgépet feltaláló Carl von Linde vállalkozásainál dolgozott. Párizsban ő lett a hűtőgépgyár és tervezőiroda vezetője, s jövedelmező jégkészítő berendezést is tervezett.
Már ifjúkorában elgondolkoztatta a hagyományos hőerőgépek üzemanyag-pocsékolása.
Párizsban felismerte, hogy Linde hűtőgépe lényegében fordítottan működő hőmotor, s ammónia-üzemanyagú motorral kezdett kísérletezni. 1890-ben Németországba költözött, s tovább foglalkozott a hőmotor megvalósításával. 1892-ben állt elő a teljesen új elven működő belsőégésű motorral, amelyben - szemben az akkor már elterjedt Otto-motorral - a motor nem a robbanókeveréket (porlasztott üzemanyag és levegő), hanem csak a levegőt sűríti nagy nyomásra, a bespriccelt olaj gyújtószerkezet nélkül, öngyulladással robban be és mozgatja meg a munkahengert.
Diesel kezdetben ipari felhasználásra, a gőzgép helyettesítésére törekedett, ezért egy ideig csak stabil, nagyméretű motorok készültek szabadalma alapján. A világ első 5 lóerős, négyütemű, egy függőleges hengerű dízelmotorját 1897. február 17-én, a Müncheni Műszaki Főiskolán mutatták be. Motorjának termikus hatásfoka jobb volt, mint a többi ismert gépé, ám a sorozatgyártás és világméretű elterjedés még messze volt. Diesel mindenesetre ügyesen értékesítette szabadalmát, s már akkor hatszoros milliomos volt, mielőtt képviselői az első munkaképes gépeket eladták.
A motor fejlesztése a századforduló után vett új lendületet. A nagyhatalmak megkezdték flottáik átalakítását az olcsóbb és hatékonyabb új konstrukcióra, a feltaláló pedig azon dolgozott, hogy szerkezetét alkalmassá tegye országúti járművek hajtására is. "Az a szilárd meggyőződésem, az autómotor meg fog születni, ami, ha bekövetkezik, életem feladatát megoldottnak tekintem" - írta.
Ezt a napot azonban nem érte meg: 1919. szeptember 29-éről 30-ára virradó éjszaka nyomtalanul eltűnt a La Manche csatornán a Dresden nevű postagőzös fedélzetéről. A hivatalos német verzió szerint a hosszú munka felőrölte Diesel idegrendszerét és öngyilkos lett, de alapos (bár soha be nem bizonyított) a gyanú, hogy a német titkosszolgálat ölette meg, hogy véget vessen angol kapcsolatainak.
A hajtómű gépkocsiban való alkalmazására Diesel halála után tíz évvel került sor. Az első szériában gyártott dízelmotoros személyautót a Daimler-Benz készítette 1936-ban, de a dízel tömeges elterjedése csak az 1973-as olajválság után kezdődött, amikor a benzin ára már jelentősen meghaladta a dízelolajét. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően az immár csendes és nem füstölő dízelmotorokat ma már prémiumkategóriás kocsikba is építik.
Forrás: MTI