Firtl Mátyás (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a schengeni határnyitás után tarthatatlan állapot, hogy osztrák oldalon több helyütt behajtani tilos táblákkal akadályozzák a szabad mozgást, így például az 1989-es határnyitás helyszínén is behajtani tilos táblát tettek ki. Az ellenzéki politikus magyar részről határozott fellépést szorgalmazott az osztrák külügyminisztérium felé.
Horváthné Fekszi Márta, a külügyi tárca államtitkára elmondta, hogy a budapesti osztrák nagykövetet berendelték a Külügyminisztériumba, nagyon határozottan vetették fel neki a kérdést, és erre utasították az bécsi magyar nagykövetet is. Hangsúlyozta: a külügyi tárca folyamatosan napirenden kívánja tartani ezt a kérdést. Firtl Mátyás a választ nem fogadta el, a képviselők többsége igen.
Vigh László (Fidesz) azt kérdezte, hogy mikor épül meg Zalalövőn a 10 éve ígért mentőállomás. Kincses Gyula, az egészségügyi tárca államtitkára azt ígérte, hogy még idén "látható előrehaladás" lesz az ügyben. A fideszes képviselő konkrét dátum híján nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége igen.
Lombos István (MSZP) az Ipoly-hidak visszaépítését, valamint a határon átvezető közutak hálózatának felújítását, bővítését szorgalmazta. A politikus szerint a Vác-Balasagyarmat-Szécsény-Ipolytarnóc-Losonc vasútvonalat nemzetközi fővonallá kellene átminősíteni, míg a Drégelypalánk-Ipolyság közötti 6,3 kilométer hosszú elbontott vágányt vissza kellene építtetni.
Dióssy Gábor, a közlekedési minisztérium államtitkára azt mondta: két híd ügyében 2007-ben kötött szerződést Szlovákia és Magyarország így ezek építése hamarosan megkezdődhet, nyolc híd tervezése pedig folyamatban van.
Az államtitkár ugyanakkor egy 2000-es és egy 2004-es tanulmányra hivatkozva azt mondta: a 6,3 kilométer hosszú szakasz visszaépítése a vasútüzemi, forgalmi szempontok és a mérsékelt gazdasági aktivitás alapján jelenleg nem indokolt, de ezt nem jelenti azt, hogy később ne jelentkezhetne akár indokolt igény az újjáépítésre. A szocialista politikus elfogadta a választ.
Csáky András (MDF) szerint az esélyegyenlőség megcsúfolása, hogy a fogyatékos sportolók jelentős része kimarad a kormány által most elfogadott jutalmazási rendszerből, mert csak a paralimpián részt vevők kaphatják meg aranyérmük után a 20 millió forintot, ezüstérem után pedig 10 milliót.
Mint mondta, a sporttörvényben a speciális világjátékok gyűjtőfogalom szerepel, amely a paralimpia mellett a speciális olimpiát, a siketek olimpiáját, és a szervátültetettek világjátékát is magában foglalja.
Bajnai Gordon önkormányzati miniszter hangsúlyozta: a felsoroltak közül a paralimpia az, ami felmenő ágban, kvalifikációs rendszerben működik, a többi versenyen inkább a részvétel, mint a győzelem számít. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legutóbbi speciális olimpián 68 magyar részvevő 102 érmet nyert, a szervátültetettek játékán pedig szintén 60 körüli résztvevő 52 érmet hozott haza.
Lehetetlen és indokolatlan is lenne 10-20 millióval díjazni ezeket az érmeket - tette hozzá a miniszter, utalva arra, hogy a kormány e versenyek esetén a részvételt és a szövetségek működését támogatja.
