A 114 oldalas dokumentum szerint a klímaváltozással Magyarországnak már csak azért is kiemelten foglalkoznia kell, mert a világátlaghoz képest a Kárpát-medencében fokozottabban érezhető a felmelegedés, hatása a természeti fajgazdagságra pedig különösen aggasztó. A világ átlaghőmérsékletének 1 Celsius fokos emelkedése Magyarországon 1,5-2 Celsius fokos melegedést jelent. Egy tudományos tanulmány szerint a klímaváltozás biológiai sokszínűségre gyakorolt hatását tekintve Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa.
A stratégia egyrészt az egyre gyorsuló globális felmelegedés lassítási lehetőségeiről szól, másrészt arról, hogy az elkerülhetetlennek tűnő változásokhoz miként lehet alkalmazkodni.
Noha az ország a világ emberi tevékenységhez kötődő, üvegházhatást okozó gázkibocsátásaiból 0,05 százalékkal részesedik, a dokumentum kiemelt feladatának tekinti az emisszió csökkentését: a stratégia az európai uniós kötelezettségekkel összhangban az 1990-es szinthez képest 18 százalékos kibocsátás-lefaragást irányoz elő 2020-ig.
Az elfogadott szöveg szerint a megújuló energiaforrásokkal megtermelt energia részarányát a fogyasztáson belül a jelenlegi 4,5 százalékról 13 százalékra szükséges emelni ugyanezen az időszakon belül. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az energiaszektornak azért kell döntő szerepet játszania, mert az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 75 százaléka ehhez az ágazathoz köthető.
A dokumentum a kibocsátás-csökkentésen kívül meghatározza azokat a feladatokat is, amelyekkel az éghajlatváltozás már elkerülhetetlennek tartott hatásai ellen védekezni, illetve azokhoz alkalmazkodni lehet. Az ipari forradalom óta folytatott emberi tevékenység miatt ugyanis már a légkörbe van "programozva", hogy a következő évtizedekben gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, növekszik a globális átlaghőmérséklet.
Az éghajlatváltozás fokozódó hatásai főként a humán egészségügyre, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, a természetvédelemre gyakorolnak olyan hatást, amire mielőbb fel kell készülni. Az éghajlatvédelemben fontos szempont, hogy a költségek annál alacsonyabbak, minél előbb ébred tudatára a cselekvés szükségességére a társadalom és a kormányzat.
Jelenleg klímavédelemhez kötődő projektekre, főként megújuló energiaforrásokra az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) környezet és energia operatív programján belül 2013-ig 110 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre, ezt kiegészíti az ÚMFT más pályázati fejezetein belül 42 milliárd forint további energiahatékonysági támogatás. További milliárdos forrás érhető el abból az állami bevételből, amely várhatóan az üvegházhatású gázkibocsátási kvóták nemzetközi értékesítéséből folyik majd be.
A NÉS előkészítését a Magyar Tudományos Akadémia három éven át tartó, VAHAVA elnevezésű kutatási programja előzte meg. A kormány a NÉS elfogadását követően két évvel, majd ezt követően öt évente felülvizsgálatot végez. A kormány a NÉS végrehajtása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) fogad el, amely két évre érvényes, konkrét akciótervet tartalmaz. A környezetvédő szervezetek a NÉS-t az elmúlt 17 év egyik legjobb szemléletű környezetpolitikai dokumentumának tartják.
