Az ügyész ismertetése szerint 2007. május 4-re virradóra Budapesten, a Múzeum körúton a vádlottak megállították a kocsijával közlekedő E. Zsanettet, akinél nem voltak iratok. Az okmányokkal nem rendelkező lányt a VIII. kerületi szolgálati helyüket elhagyva a XIII. kerületi otthonához kísérték, ahol E. Zsanett igazolta magát. A vádhatóság képviselője szerint ezt igazolják a lány és az elsőrendű vádlott mobiltelefonjának híváslistái is.
A katonai ügyészség vádja szerint a három zászlós és két őrmester engedély nélkül hagyták el a járőrkörzetüket, amikor hazakísérték az intézkedés alá vont, de okmányokkal nem rendelkező fiatal lányt. Emellett hármójuk a vádhatóság képviselője szerint hivatali visszaélést is elkövetett azzal, hogy amikor tudomásukra jutott: E. Zsanett okmányok nélkül vezetett, nem szabtak ki rá bírságot, nem jelentették fel, vagyis hagyták mentesülni a felelősségre vonás alól, s így jogtalan előnyhöz juttatták.
Felidézte, a vádlottak a bíróság előtt nem tagadták a történteket, de jogi felelősségüket vitatták. Szólt arról is, hogy csak a bíróságon hangzott el: a lányt végül szóbeli figyelmeztetésben részesítették.
Kitért rá, ha a rendőrségi készüléken nem is, mobiltelefonjukon lehetőségük lett volna ingyenesen engedélyt kérniük a szolgálati helyük elhagyására. Intézkedésüket papíron is rögzíteniük kellett volna, ám ők ezt nem tették meg, mert nem a szabályzat szerint, hanem "tilosban jártak el" - fogalmazott az ügyész, aki kérte: a hasonló jellegű ügyek elszaporodottságát súlyosbító, a kedvező parancsnoki jellemzéseket enyhítő körülményként vegye figyelembe a bíróság.
Kitért arra is, hogy a vádbeli cselekmények szabadságvesztés kiszabását tennék lehetővé, de álláspontja szerint lehetőség van a vádlottak esetében enyhébb büntetés, pénzbüntetés kiszabására.
A védők kivétel nélkül a rendőrök felmentését kérték elsősorban azért, mert indoklásuk szerint védenceik nem követtek el jogsértést intézkedésük során, így az legfeljebb csak fegyelmi vétségnek minősülhet. Az elsőrendű vádlott védője külön kiemelte, hogy ítélete meghozatalakor a bíróság legyen tekintettel arra, hogy döntésével az eljárást fokozottan figyelemmel kísérő rendőrkollégák jövőbeni intézkedéseit is befolyásolja.
Utaltak a vádlottaknak a perbeszédeket megelőzően meghallgatott szolgálati elöljárója által elmondottakra is. A tanú azt vallotta: a rendőröknek két lehetőségük volt. Az egyik, hogy előállítják a lányt, és a kapitányságon tisztázzák a személyazonosságát, a másik pedig, hogy az arányosságot szem előtt tartva hazakísérik, és ott ellenőrzik az adatait. Utóbbival kapcsolatban a tanú kifejtette: a rendőrök az intézkedési kötelezettségüknek eleget tettek, amikor elkísérték E. Zsanettet, és a vonatkozó jogszabálynak megfelelően jártak el, amikor figyelmeztetésben részesítették, és más szankciót nem alkalmaztak.
Védői kérdésre a rendőr őrnagy arról is beszélt, hogy a rendőrség "katonai szervezet", a beosztottak "nem szokták" kétségbe vonni az elöljárójuk utasítását, s egyedül csak a bűncselekményre való felhívást tagadhatják meg.
E. Zsanett a vádirattal szemben azt állítja, voltak nála iratok, amikor megállították őt a rendőrök. A bíróság előtt korábban tett vallomása szerint az egyik rendőr azt mondta neki: problémák vannak a forgalmijával, de pénzért el tudják simítani ezt. Felidézte: mondta a rendőröknek, hogy helyben csak alig több mint kétezer forintja van, otthon van nála pénz, kísérjék őt el a rendőrök. Erre azonban már nem került sor, és a lány állítása szerint ezt követően történt az erőszak.
Az öt rendőr és E. Zsanett ügye azt követően kapott nyilvánosságot, hogy a fiatal, akkor 21 éves lány azt állította: az őt igazoltató rendőrök egy sötét mellékutcába vitték, ketten erőszakot követtek el rajta a másik három rendőr jelenlétében. Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást indított, ám azt részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában decemberben megszüntették. Januárban a Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben hamis vád miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. A rendőrökkel szemben E. Zsanett jogi képviselője ezt követően pótmagánváddal élt.
A Rendészeti Biztonsági Szolgálat öt munkatársát a történtek miatt felfüggesztették beosztásukból, őket január közepén helyezték vissza a jogutód Készenléti Rendőrséghez.
A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa előtt zajló perben pénteken szólalhatnak fel utolsó szó jogán a vádlottak, és ezt követően hirdeti ki a bíróság elsőfokú ítéletét.
