Ez az amulett azt bizonyítja, hogy a római kortól élhettek izraeliták Ausztria mai területén. Eddig a legkorábbi, Ausztria mai határain belüli zsidó lakosság jelenlétére utaló bizonyítékok IX. századi levelek voltak. Pannónia római provinciában, a mai Magyarország, Horvátország és Szerbia területén a sírkövek és más apró leletek tanúbizonysága szerint zsidók már az ókorban is élhettek - olvasható a ScienceDaily című angol nyelvű tudományos honlapon.
A zsidók az ókori világ minden csücskében letelepedtek legkésőbb a Kr. e. III. évszázadban. Különösen erős volt a "kirajzás" a zsidóknak a rómaiak elleni második felkelése után. A győztes rómaiak számtalan zsidót adtak el ugyanis rabszolgának a Birodalom minden szegletébe. Ez, az önkéntes kivándorlással párosulva magyarázhatja meg, hogy miként kerülhettek zsidók a mai Ausztria területére.
Az egy-két éves gyermeknek feltehetően a nyakába akaszthatták az ezüst amulett-tartót. Végső nyughelye egyike a római temető 300 sírjának, amelyek a Kr. u. II-V. században keletkeztek. A temető egyébként a Villa Rustica nevű bírtok közelében található - utóbbi láthatta el mezőgazdasági terményekkel a környékbeli városokat - Carnantumot, Arrabonát (a mai Győrt), valamint Scarbantiát (Sopront).
A temetőt még 1986-ban fedezték fel, a teljes feltárása pedig 2002-re fejeződött be. Mintegy tízezer leletre bukkantak, legfőképp üveg-, kerámia- és fémtárgyakra. Az arany amulettet 2006-ban találták. Sokáig nem tudták megfejteni, mivel felirat ugyan görög betűkkel, ám héberül íródott.
Carnuntumban más amulettekre is bukkantak, amelyek a démonok ellen voltak hivatottak megóvni viselőjüket. Ami a halbturni arany amulettet megkülönbözteti a többitől az az, hogy héber nyelven íródott, s nem varázsigéket, hanem az Istenhez való fohászt tartalmaz.
