- Újabban azt mondják: a férfiak a fakanál kezelésének igazi művészei. Egyetért ezzel?
- Valóban ezt látjuk, tapasztaljuk mindenhol, bár a biológia nem ezt súgja: a nők ízérzete kifinomultabb. Viszont kétségtelen, hogy a konyhai munka fizikailag elég nehéz, sok része férfit kíván - vallja Tanács Attila.
- Ön viszont nem egyszerű szakács, hiszen ételszobrásznak mondja magát. Röviden ecsetelné, hogyan képzeljük el a "művészetét"?
- Csalóka az elnevezés, hiszen első hallásra mindenki egy szobrot képzel maga elé. Az ételszobrászat a tálalásnál kezdődik. Kreativitásra van szükség, a színek és a formák harmóniájára, ami már egy hidegtál, egy szendvics elkészítésénhez is alapkövetelmény. A siker elsősorban a látványról szól, a színek, formák világáról. Emellett meg kell említenünk a háttérben rejlő technológiát, az eszközök kezelését, helyes használatát, valamint a nyersanyagok tulajdonságainak megismerését. Minden ehető élelmiszer az alapanyagunk lehet. A tálalás fontosságát hangsúlyozva, üzenhetem a háziasszonyoknak, a családoknak: hogy ne csak ünnepekkor tegyük hangulatossá asztalunkat! Az étel látványa kihat hangulatunkra,befolyásolja étvágyunkat, közérzetünket.
- Nem csak ételszobrászként, hanem hagyományos szakácsversenyeken is sikereket ér el. Ezeken a versenyeken elsősorban az ízek dominálnak.
- Ma már kizárólag nemzetközi világversenyeken indulok, hideg-melegkonyhai, valamint artisztikai kategóriákban. A hazai versenyeken, ha felkérnek, örömmel zsűrizek, vagy saját tanítványaimnak segítek felkészülni. Most éppen az erfurti szakács olimpiára, amit 2008. októberében fognak megrendezni. A magyar szakácsok nem panaszkodhatnak a nemzetközi eredményeikre, annak ellenére, hogy a felkészítésre fordítható anyagi forrásaink szerényebbek, mint amennyit átlagosan költhetnek a résztvevők. Egy külföldi ország versenyzői egy-egy versenyre olimpiától olimpiáig gyakorolnak, mi néha gyakorlás nélkül utazunk el, mégis rendre arany-, ezüst- és bronzérmekkel térünk haza - állítja a mesterszakács.
- Hogyan vélekedik a magyar éttermekről?
- Nem csak első osztályú étteremben fogyaszthatunk jó ételt. A minőség nem árkategória kérdése. Bármilyen étteremben is dolgozzon egy szakács, tudásszintjének, szakképzettségének olyan szintűnek kell lennie, hogy valóban tudjon szolgálni. E téren van is előrelépés, hiszen rengeteg továbbképzést szervez a szakma. A szakemberek pedig örömmel veszik, ha azok az étteremtulajdonosok, akik nem szakmabeliek, egyre bátrabban kérnek segítséget, hiszen vannak már szakmai tanácsadó, oktatási bázisok, ahol ezt a segítséget meg is kaphatják.
- Beszélgetésünk lényege mégiscsak a húsvét, az étkezési szokások, a hagyomány. Húsvét vasárnapján a terített asztal elengedhetetlen kelléke a sonka, tojás, mustár és torma. Hogyan néz ki egy mesterszakács húsvéti étrendje?
- A hagyományokat nem kell megváltoztatni. Csak annyiban, hogy tálaljuk másképpen, ünnepibben, hiszen nem mindennap eszünk ilyen ételeket, családi környezetben. Ime, egy komplett menüsor, jó étvágyat kívánok hozzá! Hideg előételként házi csülök, pácolt hagymás burgonya karikával, kaprimártással az ajánlatom. Levesként jöhet hideg paprika krémleves, kockára vágott főtt tojás betéttel, sajtos kaláccsal. Következhet meleg előételként vadgomba puding, sáfrányos rizzsel, bazsalikomos paradicsom szósszal...
- Van aki itt befejezné az étkezést.
- Viszont aki úgy érzi, nincs tele a gyomra, elfogyaszthat még báránykoronát, csőben sült zöldségekkel, hercegnő burgonyával, rozmaringos mártással. Ebéd után egy pohár jó bort megiszunk, kávézunk és jöhet a desszert: gyömbéres málnatükrön tálalt ananászos joghurt, finom kávétörettel díszítve.
Vonzó menü, csak legyen miből és kivel elkészítettni...
