"Az, amivel az a reform szembenézett az sok tekintetben hasonló azzal, amivel most szembenézünk" - mondta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: "ma pedig mi vagyunk a ,68-asok".
Gyurcsány Ferenc kiemelte: a gazdasági reformok idején nehéz volt elfogadtatni az emberekkel, hogy aki többet dolgozik, jobban teljesít, az többet érdemel. Úgy vélte, 1968-hoz hasonlóan a mostani folyamatokban is az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy milyen tempóval nyúlunk hozzá a megszokott dolgokhoz. Az elmúlt hetek e tekintetben kijózanító tanulsággal szolgáltak - tette hozzá.
A miniszterelnök szerint ha nem lett volna a csehszlovákiai szovjet bevonulás és az 1968-as diáklázadások, akkor a magyar gazdasági reform kerülhetne a történelemkönyvek fő helyére.
Földes György, a Politikatörténeti Intézet igazgatója köszöntő beszédében kiemelte: Nyers Rezső nevéhez nemcsak a gazdasági reform köthető, hanem a "demokratikus szocializmus" kialakítása is.

A beszédében a 85 éves Nyers Rezsőt elvtársnak nevező Bauer Tamás közgazdász, volt liberális parlamenti képviselő leszögezte: az egykori MSZMP-nek és az MSZP-nek is az a sajátossága, hogy egyszerre volt és van jelen a reformirányzat, valamint az ortodox populista-etatista irányzat, és a helyzettől függ, melyik kerül előtérbe. A reform általában akkor, ha nagy a baj - jegyezte meg Bauer Tamás.

A szűk körben megtartott köszöntőn többek között részt vett Szili Katalin házelnök, Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető, Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár is. Az MSZP, a Szabad Sajtó Alapítvány és a Táncsics Alapítvány által szervezett ünnepségen számos ajándékot adtak át a 85 éves Nyers Rezsőnek. Ezek között volt egy a születésnapján megjelent napilapokból összeállított reprint kiadás, egy általános iskolai naplórészlet, valamint egy teniszütő, annak jegyében, hogy a politikus korábban sokat sportolt.
A magyar gazdasági reform atyjaként ismert Nyers Rezső március 21-én lesz 85 éves. A közgazdász a második világháború után került politikai pályára. A törvényhozás munkájában 1998-ig vett részt.

Neve az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai titkáraként fonódott össze a gazdasági reformmal. A reform megtorpanása után száműzték a vezetésből, a tudományos életbe vonult vissza. 1989-90-ben a Magyar Szocialista Párt első elnöke volt.