A rendszerváltást követő években hirtelen és tömeges arányban jelent meg a hajléktalanság problémája. E helyzetre reagálva alakult ki az ellátórendszer, lényegében a semmiből, amely alapvetően a krízis- és ártalomcsökkentéssel próbálta kezelni a helyzetet. A "tűzoltó módszereken" túl azonban nem született komplex program.
A most formálódó stratégia középpontjában éppen ezért a hajléktalanná válás megelőzése áll, illetve annak elérése, hogy a már hajlék nélküli létbe szorultak visszailleszkedhessenek a társadalomba. - Új hajléktalandefinícióra tettünk javaslatot - mondja Maróthy Márta, a Hajléktalanokért Közalapítvány munkatársa, a stratégia egyik kidolgozója. A meghatározás azokat is figyelembe veszi, akik ugyan még nem hajléktalanok, de könnyen azzá válhatnak. Az országosan most harmincezresre becsült hajléktalanszám így a többszörösére duzzadhat. A javaslat egyik sarkalatos pontja ezért a preventív intézkedések sürgetése: a már létező lakhatási támogatások hatékonyabbá tétele, a jogcím nélküli lakásfoglalók, valamint az adósságspirálba került családok segítése. - Magyarországon hárommillió ember küzd komoly lakhatási problémákkal - mondja a statisztikára hivatkozva Maróthy. Nekik vagy nincs önálló lakásuk, vagy embertelen körülmények között élnek. A cél annak megakadályozása, hogy e veszélyeztetett réteg tagjai hajléktalanná váljanak. A stratégia a preventív intézkedések mellett, mintegy önkritikaként, a már meglevő intézményrendszer hatékonyságának növelését is célozza. Az év elejei hajléktalanszámlálás legnagyobb tanulsága ugyanis az volt, hogy a fővárosi hajléktalanok markáns része láthatatlan a rendszer számára. - Minimum hétszázra, maximum ezernégyszázra tehető azon hajléktalanok száma, akik az utcán töltik az éjszakát egy átlagos napon - idézi a számlálás adatait Győri Péter, az ügyben meghatározó szerepet játszó BMSZKI igazgatóhelyettese.
Becslések szerint körülbelül ennyien lehetnek azok is, akik - úgymond - rejtőzködő életet élnek. Őket a számlálás napján nem lelték a szociális munkások, ám már másnap igénybe vettek valamilyen ellátást. - Az a cél, hogy e rejtőzködő populációt is el tudjuk érni - hangsúlyozza Győri. Ezért bizonyos szolgáltatások - például fürdési, mosási lehetőségek - azok számára is elérhetővé válnának, akik nem a szálló lakói. Emellett úgynevezett beléptető szállókat is létrehoznának, amelyek kifejezetten azokra fókuszálnának, akiket eddig nem tudtak semmiféle intézménybe "becsalogatni". Ehhez persze módosítani, pontosabban: enyhíteni kell a felvételi szabályokat. A már hajléktalanná váltak társadalmi reintegrációja szintén hangsúlyos pontja a stratégiának. A hajléktalanstratégia már elnyerte a szakma támogatását. Úgy tudjuk, hamarosan a kormány is tárgyalni fogja.
