Horváth Adrián kapott díjat

Több váltás után jutott el a dunaújvárosi Duna-hídig, amelynek tervezéséért és a híd megvalósításában játszott meghatározó szerepéért - mint a FŐMTERV Zrt. szerkezettervezési igazgatója - kapott Széchenyi díjat.

Hídtervezővé statikusból lesz valaki, azon belül is a mélyépítő szerkezettervező profiljába vág ez a munka. A Budapesti Műszaki Egyetem Szerkezetépítő Mérnöki Karát elvégezve első és mindmáig egyetlen munkahelyén, a FŐMTERV-nél kezdett belekóstolni a hidak tervezésébe, építésébe. A vállalat akkor a főváros tulajdonában volt, így szükségszerűen Budapest részére dolgozott (azóta az alkalmazottak tulajdonába került a cég).

A legtöbb híd az útépítésekhez kapcsolódott, gyakorlatilag mind egy mintára variálódott: ezek voltak a már említett előregyártott, gerendás hidak. Ezekkel telítődött a fiatal tervező, aki közben elvégezte a Műegyetemen a mérnök-matematikus szakmérnöki kurzust is. "Akkor úgy gondoltam, hogy előbb-utóbb a matematikai tudást társítani lehet a programozással, és számítógéppel tervezhetek hidakat" - mondja. És akkor betört a víz a Déli- és a Kelenföldi pályaudvart összekötő alagútba, neki pedig meg kellett állapítani, hogy mekkora a kár, és hogyan javítható a hiba. Hamar kiderült, hogy felette, az egyik ház udvarán repedt meg egy kerti csap vezetéke, és fél év alatt üregeket mosott az alagút fala mögé. Ezeket kellett injektálással kitölteni.

A második új munka a hídgazdálkodási rendszer létrehozása volt. Ez ugyan nem klasszikus hídtervezés, de a 90-es évek elején hídépítésre amúgy sem volt pénz. Akkor legalább óvjuk meg azt, ami megvan - hangzott a felszólítás. A hídgazdálkodás azt jelenti, hogy adott mennyiségű pénzt úgy kell a karbantartásokra vagy felújításokra felhasználni, hogy az ország hídjai folyamatosan jó állapotban legyenek.

A hidak állapotára vonatkozó mérési adatokat matematikai hasonlóságelmélettel dolgozták fel, egyedülállóan pontos alapadatokat szolgáltatva a hídgazdálkodási rendszereknek. A rendszerbeillesztés azonban megrendelés és pénz hiányában elmaradt. "Pedig ha van referenciánk, Görögország hídgazdálkodását is létrehozhattuk volna, Anglia és Dánia is érdeklődött" - emlékszik Horváth Adrián egy elmaradt üzletre, hozzá téve, hogy "ha akkor a minisztérium megfinanszírozta volna a magyar rendszert, az első munka hasznából visszafizethettük volna a munka költségét".

A referencia a hídtervezésnek is alapvető eleme. "A nemzetközi piacon nemzetközi referenciát kérnek, de azért ez a híd - bár Magyarországon épült - bárhol bemutatható és elfogadják" - mutat szobája falán a dunaújvárosi híd fotójára. Annak a tervezését tenderen kellett elnyerni, de addig nem csak neki, hanem az egész vállalatnak el kellett jutnia - a 90-es évek pénztelenségében. Jöttek tehát az újabb váltások: áruház közlekedési és közműhálózatának felépítése Budapest határában és fővállalkozásban a logisztikai központok. Miután az utakhoz és közművekhez értettek, a logisztikai beruházók hozzájuk jöttek, mondják meg, hol vegyenek jól megközelíthető földeket az épületeikhez. Ha már tanácsot adtak, terveztek is. Azután az autópálya-építések újra elhozták a hidak tervezését is. És akkor jött a dunaújvárosi híd közbeszerzése.

"Valami olyat kellett kitalálni, ami anyagilag és technikailag is jobb a versenytársakénál" - javasolta akkor az addigra irodavezetővé emelkedett szakember. A szekszárdi Duna-híd szép, biztosan sokan azt tekintik példának. Bevett, korszerű technológia az is, amellyel most épül az M0 északi hídja, de az meg csúnya lett volna az adott helyre, ahol magas oszlopokon halad át a villamos távvezeték a folyó felett. Hetek alatt kitalálták a megoldást, amelynek precíz műszaki neve túl hosszú és érthetetlen a laikus számára. A lényege egy "önhordó" acélszerkezet, amely elkészíthető a parton a majdani híd közelében, majd a helyére úsztatva kétszer egynapi hajózási zárlattal véglegesíthető.

Erről a múlt évben elkészült objektumról mondta egy német cég vezetője, hogy nekik nem három, hanem hat év kellett volna a tervezéshez, építéshez. Most egy brit cégnek terveznek autópályát Romániába, rajta egy hasonló híddal. Így lett nemzetközi a nemzeti referencia.

Mit jelent Horváth Adriánnak a Széchenyi-díj? "A feleségem elsírta magát örömében, és ez nekem is nagy öröm volt" - hangzott a válasz.