A bíróság indoklása szerint a három zászlós és a két őrmester 2007. május 4-re virradóra engedély nélkül hagyta el a járőrkörzetét, amikor hazakísérték az intézkedés alá vont, de okmányokkal nem rendelkező E. Zsanettet. Az elsőrendű vádlottat ezért 150 ezer, a másodrendűt 120 ezer, a harmadrendűt 105 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, a negyed- és ötödrendűt pedig megrovásban részesítették.

A tárgyalás részletei

Az utolsó szó jogán ártatlanságukat hangsúlyozták és felmentésüket kérték a Zsanett-ügyben korábban meggyanúsított rendőrök az ellenük szolgálatban kötelességszegés, illetve hivatali visszaélés miatt indított büntetőperben pénteken a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előtt.

Az eljárásban a három zászlóst és két őrmestert azzal vádolják, hogy 2007. május 4-re virradóra engedély nélkül hagyták el a járőrkörzetüket, amikor hazakísérték az intézkedés alá vont, de okmányokkal nem rendelkező E. Zsanettet. Emellett hármójuk a vádhatóság képviselője szerint hivatali visszaélést is elkövetett azzal, hogy amikor tudomásukra jutott: a lány okmányok nélkül vezetett, nem szabtak ki rá bírságot, nem jelentették fel, vagyis hagyták mentesülni a felelősségre vonás alól, jogtalan előnyhöz juttatták.

A perben korábban az ügyész pénzbüntetést, a védelem felmentést indítványozott.

E. Zsanett a vádirattal szemben azt állítja, voltak nála iratok, amikor megállították őt a rendőrök. A bíróság előtt korábban tett vallomása szerint az egyik rendőr azt mondta neki: problémák vannak a forgalmijával, de pénzért el tudják simítani ezt. Felidézte: mondta a rendőröknek, hogy helyben csak alig több mint kétezer forintja van, otthon van nála pénz, kísérjék őt el a rendőrök. Erre azonban már nem került sor, és a lány állítása szerint ezt követően történt az erőszak.

Az öt rendőr és E. Zsanett ügye azt követően kapott nyilvánosságot, hogy az akkor 21 éves lány azt állította: az őt igazoltató rendőrök egy sötét mellékutcába vitték, ketten erőszakot követtek el rajta a másik három rendőr jelenlétében. Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást indított, ám azt részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában decemberben megszüntették. Januárban a Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben hamis vád miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. A rendőrökkel szemben E. Zsanett jogi képviselője ezt követően pótmagánváddal élt.

A Rendészeti Biztonsági Szolgálat öt munkatársát a történtek miatt felfüggesztették beosztásukból, őket január közepén helyezték vissza a jogutód Készenléti Rendőrséghez.

A perben még a délelőtt folyamán kihirdeti a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa elsőfokú ítéletét.