Kaczynski Budapestre látogat
Fellazultak a magyar-lengyel kapcsolatok, a kétoldalú viszony a politikai és gazdasági nézeteltérések miatt került hullámvölgybe - mondta Kapronczay Károly, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottságának alelnöke a lengye
2008. március 24. hétfő 13:11 - Hírextra
A kapcsolatok nem szakadtak meg, nem hűltek ki, csak szünetelnek, mint egy öreg házasságban: se veled, se nélküled helyzet alakult ki - mondta Kapronczay Károly.
A kapcsolatok fellazulásának egyik alapja szerinte a két kormány közötti világnézeti különbség: természetesen egy szocialista kormány együtt tud politizálni egy polgári koalícióval, de szükségesen vannak köztük feszültségek. A lengyelek egy ortodox szemléletű, posztkommunista kormánynak tekintik a magyart, és ez fordítva is igaz - mutatott rá a szakember.
Ebből a szempontból jó példának nevezte a lengyel elnök tavaly előtti magyarországi útját, amikor senki sem várta Budapesten Lech Kaczynskit, végül a házelnök fogadta - mondta Kapronczay Károly. Megjegyezte, hogy a külpolitikai megközelítésekben is vannak különbségek a két kormány között: a lengyelek például élénken oroszellenesek, míg a magyar kormány együttműködik Oroszországgal, egyebek mellett az energiakérdésekben.
A szakértő azt mondta, az energiaügy önmagában is feszültségpont a két ország között: a lengyelek élénken figyelték a magyar-orosz megállapodást a Déli Áramlatról.
Ez a terület egyike azoknak, ahol verseny van a két ország között. A versengés másik terepe az uniós pénzek lehívása és a tőkekihelyezések kérdése, még akkor is, ha alapvetően más a két országba érkező befektetések összetétele - hangsúlyozta.
A magyar-lengyel kapcsolatok hullámvölgybe kerülése szerinte nemcsak a kétoldalú kooperációra, de a visegrádi együttműködésre is kihat.
A történész úgy látja, az újbóli egymásra találáshoz nem elég, ha azonos színű kormányok lesznek hatalmon a két országban, gazdasági fellendülés és a jelenleginél is élénkebb kulturális együttműködés kell. Ami évszázadokon keresztül működött, az most a gazdasági versengés és a politikai világnézeti különbség miatt "lassú tűzön forr" - fogalmazott az elemző.
Lengyelország és Magyarország kapcsolata egyébként koronként változott: más volt a helyzet az Árpád-ház idején, megint más a vegyesházi királyok korában és a Habsburgok uralkodásakor.
A szabadságharcok és a szabadságmozgalmak idején a két nép kölcsönösen segítette egymást, így volt ez 1831-ben Lengyelországban éppúgy, mint 1848-49-ben Magyarországon. A szabadságharcok után egyébként többször menekültek lengyelek Magyarországra, gyakorlatilag mindegyik nagyobb felkelés egy-egy lengyel kolónia kialakulását eredményezte Magyarországon - közölte Kapronczay Károly.
Kitért arra, hogy a két ország az első és a második világháború idején is kereste egymás partnerségét. Ekkor épültek ki azok a főként kulturális kapcsolatokat ápoló szervezetek, amelyek ma is előtérbe kerülnek, ha nincs élénk politikai együttműködés a két ország között. A történész megemlítette, hogy a rendszerváltás előtt is megtalálták a közös nevezőt a két ország ellenzéki mozgalmai, a változás és az euroatlanti integráció után azonban az azonos gondokat másként kezelte a két ország.
Lech Kaczynski kedden látogat Magyarországra. A lengyel elnök tárgyal Sólyom László államfővel és találkozik Gyurcsány Ferenccel kormányfővel és Szili Katalin házelnökkel. A látogatást eredetileg kétnaposra tervezték, néhány nappal az utazás előtt azonban megváltozott a program, így Lech Kaczynski kihagyja a debreceni programot.
Forrás: MTI