Sövényfonatos kút a múltból

Mélységes mély a múltnak kútja - írta Thomas Mann. De meg is fordíthatjuk az idézetet: mélységes mély a kutak múltja is. Ilyen kutakat találtak a debreceni Déri Múzeum régészei, amikor megkutatták a már felépült Kölcsey Központ és a környéke alatti területet.

Pedig nem is számítottak sikerre, hiszen itt már korábban is volt egy nagy építkezés, keresztül-kasul megbolygatták, roncsolták a területet. Igenám, de a kutak a mélységbe nyúlnak. S ha annak idején el is rombolták felső részüket, megmaradt az alsó. (Szerencsére itt a környéken csak az újabb időkben volt magas a talajvíz a hajdani Pap-tava miatt, a történelem ködébe vesző időkben jól le kellett ásni az éltető vízért.) A feltárt kutakat - szám szerint 37-et - a Krisztus előtt 4000-től az újkorig létesítették az itt lakó emberek.

A legrégebbi víznyerő helyet tehát 6000 évvel ezelőtt ásták ki a rézkori lakók. Ezt a Pap-tava helyén találták meg a régészek, akik előbb a feltöltött tómederrel találkoztak, majd a hajdani tófenék üledékei következtek, végül a leértek a sárga földig, azaz a homokig. S itt volt a kút, amely egy rézkori telepet szolgált ki vízzel. Hogy ott hajdanán emberek éltek, arra egyelőre ez a kút az egyetlen bizonyíték.

A szarmaták sövényfonatos kútja a római császárok korából származik. Tudnivaló, hogy mindegyik kornak megvolt a maga technikája a kút falának kialakításához. Később hordószerű vagy négyszögletes faácsolatból készítették a kúttestet, de találtak úgynevezett bödönkutat is. Ehhez egy vastag fatörzs belsejét távolították el, s az így keletkezett hengert süllyesztették a kiásott kútba. Az újabb korban aztán megjelent a tégla, amellyel a kutakat körbefalazták.

Érdekes a kutakban található leletanyag is. Egy kút életciklusának megfelelően következnek egymás után a korabeli élet tárgyai. Amikor még jó vizet ad a kút, akkor kerülnek bele az első darabok. Természetesen leginkább véletlenül. "Addig jár a korsó a kútra " - míg valaki beleejti. S akkor többnyire ott is marad, már csak azért is, mert a zuhanástól eltörik. A feltárt kutak legmélyén a kúttal egyidős tárgyak találhatók. Amikor aztán a kút kimerült vagy vize elromlott, már azért dobáltak bele mindenfélét, hogy az ott élők számára veszélyes gödröket minél hamarabb betömjék. Az ilymódon bekerült anyagok egy-egy korabeli településrész lakóinak feleslegessé vált tárgyaiból, szemetéből állnak. Ez viszont a legjobb gyűjtemény a régész számára, aki azt szeretné megtudni, hogyan éltek eleink.

Ruhadarabokat, konyhai és más kerámiaeszközöket, növényi magvakat és állatcsontokat találtak a kutakban, amelyekből következtetni lehet, hogy milyen állatok éltek a kút környékén, milyen növényeket termesztettek és melyek burjánzottak vadon. Az egyik legbecsesebb tárgy, egy agyagmécses a római császárkorbeli szarmata kútból került ki, míg az idősor másik végén egy tajtékpipa és egy szódásszifon találtatott.