A várossá nyilvánítás szándéka nem most, egyik napról a másik vetődött fel az önkormányzatnál, az elhatározás még az 1990-es évek közepén született, azzal a kitétellel, hogy fokozatosan kiépítenek mindent, amit a pályázat megkövetel - fogalmazott Hajdú László.
Ennek alapján az egész faluban kiteljesedett az ivóvíz-, az áram-, a gáz- és a telefonhálózat, megteremtették a szilárd és folyékony hulladékok elszállításának módját.
Az elöljáró tájékoztatása szerint Jászkisér jellemzője a jó színvonalú egészségügyi, bölcsődei, óvodai és iskola ellátás. A helyi közéletet megpezsdítő civil szervezetek működnek, ezen kívül köztestületi tűzoltósággal és mentőállomással is rendelkeznek.
A település az utóbbi években egyre jelentősebb szerepet vállalt a kistérség életében. Az oktatási területen a Heves megyei Péllyel kötött iskolafenntartó társulást, míg a mentőállomása és az önkormányzat saját pénzen fenntartott fizióterápiás szolgáltatása is térségi feladatot lát el.
Tűzoltósága a Jászapátin, Jászladányban és Tiszasülyön élők biztonságára is ügyel. A képviselő-testület a termelő vállalkozások letelepedését fejlesztésre alkalmas területek biztosításával igyekezett segíteni.
Hajdú László elmondta, a jászkisériek tudják, hogy a várossá válás elsősorban a település presztízsét növelné, nem jelent automatikusan több pénzt, viszont újabb pályázati lehetőségek nyílnának meg, amelyek a fejlődést további esélyét adnák meg számukra.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a rendszerváltás után öt település emelkedett városi rangra, így 1991-ben Jászárokszállás, 1993-ban Jászfényszaru, 1997-ben Újszász, 2004-ben Kenderes és 2005-ben Abádszalók.