A magyar felnőtt lakosságot reprezentáló, ezerötszáz ember személyes megkérdezésén alapuló felmérést idén február elején készítették, amelyből kiderül az is, hogy a lakosság egészségügyi kiadásai mind abszolút, mind relatív értelemben jelentős mértékben különböznek nemek, korcsoportok, végzettség, társadalmi státusz és településtípus, tehát a legfontosabb szociodemográfiai kategóriák tekintetében.

A felmérés kimutatta azt is, hogy az orvos által előírt, vényköteles gyógyszerekre fordított összegnél többet költünk öngyógyításra vény nélküli és étrend-kiegészítő termékekre.

A Szonda Ipsos Egészségkosár felmérése szerint a vényköteles gyógyszerekre 13, vénynélküli gyógyszerekre és táplálék-kiegészítő termékekre 14,8 milliárd forintot fordítottak a megkérdezettek. A kutatás fényt derített arra is, hogy januárban a magyar felnőtt lakosság közel fele (45 százalék) váltott ki vényköteles gyógyszert, vény nélküli gyógyszert saját maga számára 37 százalékuk vásárolt, táplálék-kiegészítő terméket 28 százalék, és jelentős azok aránya is, akik hozzátartozójuk számára vásároltak ezekből a termékekből. Saját használatra a 18-29 éves korcsoport alig 400 forint/fő átlagos költésével szemben a 60 év feletti korosztály ennek ötszörösét, fejenként kétezer forint körüli összeget költ receptre kiváltott gyógyszerekre.

Fogorvosra 3,7 milliárdot, vizitdíjra 1,8 milliárdot és magánorvosra 1,1 milliárdot szántak az emberek, a kifizetett hálapénz összege 1,6 milliárd forint volt a megkérdezés előtti három hónap vonatkozásában - derült ki a felmérésből.

A háziorvosi rendelőt - az adatfelvételt megelőző három hónap során - a megkérdezettek 53 százaléka, a szakorvosi járóbeteg-rendelőket 26 százalékuk kereste fel, 4 százalék feküdt kórházban és 9 százalék járt fogorvosnál. A magánorvosi rendelőket 3 százalék látogatta meg és hálapénzt minimum a magyar felnőttek 8 százaléka fizetett a kérdéses időszakban. (A hálapénz-jelenség kérdőíves módszerrel történő vizsgálatának sajátos korlátai vannak. Érzékeny témáról lévén szó, nem minden válaszadó vállalja valóságos viselkedését a megkérdezés "kvázi nyilvános", pontosabban annak észlelt kontextusában, ezért az eredmények mind a hálapénzt fizetők aránya, mind a kifizetett összegek tekintetében valószínűleg lefele torzítanak.) Az átlag magyar felnőtt által saját maga és hozzátartozója után kifizetett hálapénz idén év elején havonta 194 forint/fő. Feltételezve, hogy havi átlagos kiadásról van szó, éves szinten 19,6 milliárd forintot költött a lakosság hálapénzre.

Az egészségügyi kiadások a végzettség szintjével nőnek, legnagyobb mértékben a rekreációs és a fogorvosi kiadások emelkednek. Bizonyos tekintetben kivételt képeznek a szabály alól az általános iskolát végzettek: vényköteles gyógyszerre ugyanis ők költenek a legtöbbet (januárban 1424 forint/fő az érettségizettek 721 forint/fő költésével szemben), ahogy vizitdíjra is (294 forint/fő a többi csoport 150-200 forint/fő körüli átlagához képest). Az ő kiugró vényköteles gyógyszer- és hálapénz-kiadásuk persze összefügg azzal, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettségűek jó része idős ember. Ez a réteg lehet tehát a legrosszabb egészségi állapotban, és ezért a többi csoportban mértnél nagyobb összeget kell költeniük betegségeik kezelésére.

A legmagasabb és a legalacsonyabb társadalmi státuszúak egészségkosara között radikális különbségeket találtak a kutatók. Magán-egészségügyi ellátásra és rekreációs tevékenységekre a legmagasabb státuszúak költenek a legtöbbet, ugyanakkor az ő gyógyszer-kiadásaik abszolút és relatív értékben is elmaradnak a többi státuszcsoport gyógyszerköltései mögött, és a legmagasabb státuszúak költik a legtöbbet - az átlag majdnem négyszeresét - magánorvosra, és ők a legnagyobb hálapénzfizetők is.

A budapestiek egészségügyi kiadásai az összes vizsgált költségelem tekintetében magasan meghaladják a vidékiek költéseit, teljes egészségkosaruk értéke pedig körülbelül 40 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Eltérés mutatkozik a férfiak és nők egészségkosarában is: a nők összességében többet költenek, kivéve a rekreáció és sport kategóriában.

A magyar felnőtt nem vényköteles gyógyszerekre és gyógyhatású készítményekre fejenként 1.189 forintot költ. Ez az összeg 20 százalékkal haladja meg a vényre felírt, támogatott gyógyszerek után kifizetett önrész nagyságát - derül ki a Szonda Ipsos felméréséből.