E mésztufabarlang egyedülálló képződmény, hasonlót huszonkét évvel ezelőtt adtak át Magyarországon, így a mostani esemény nagy jelentőséggel bír a hazai természetvédelem történetében - mondta Fodor Gábor a bejáratnál mondott ünnepi beszédében.
Hozzátette: a Tettye-barlang megnyitása különleges alkalom azért is, mert arra készteti az embert, hogy nagyobb alázattal, szerénységgel viszonyuljon a természethez és lehetősége szerint gondoskodjon védelméről, megőrzéséről az utókor számára.
A szakminiszter szólt arról is, hogy az idei létszámemelések következtében a nemzeti parkokban 2008-ban minden eddiginél több, 280 őr dolgozik majd, így a jóval nehezebb és komplikáltabb feladataikat az eddiginél is magasabb színvonalon tudják megoldani. Emellett a tárcának egyre több forrása van a nagyközönség érdekeit szolgáló kezdeményezések megvalósítására. Úgy vélte: ez az egyik útja a környezettudatosság erősödésének.
A 250 méter hosszú tettyei mésztufabarlangot a Duna-Dráva Nemzeti Park három év alatt, mintegy 70 millió forintból, európai uniós források bevonásával állíttatta helyre. A pénzből megerősíttették a barlang falait, a bejáratához fogadóépületet emeltek, folyosóin pedig helytörténeti, kultúrtörténeti és geológiai kiállításokat rendeztek be.
A Dél-Dunántúlon az abaligeti mellett a tettyei a második barlang, amelyet a nagyközönség is bejárhat. Igaz, a mésztufaképződmények nem annyira izgalmasak, mint a cseppkövek, de a park munkatársai reménykednek, hogy a nevezetesség így is sok érdeklődőt vonz majd.
A barlangot eredetileg a tettyei forrás hozta létre. Nem tudni pontosan, hogy a természetes barlangüregeket mikor fedezték fel, de az biztos, hogy azok méretét az emberek tovább növelték, és a XIX. században már hivatalosan laktak is bennük.
A barlangot aztán 1906-ban "A pokol kapuja" néven megnyitották a látogatók előtt. Bejáratánál Zsolnay-kerámiából készült figurákat helyeztek el, bent pedig egy falra erősített papírsárkány és kaszás jelmezbe öltözött önkéntes riogatta a kíváncsiskodókat.
A képződményt néhány évtizeddel később balesetveszély miatt be kellett zárni, az 1990-es években pedig egyik részének beomlását követően még a betemetése is felmerült. Most azonban úgy tűnik: ismét népszerű látványosság lehet belőle a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa program rendezvényeire érkező turistáknak is.