Emlékkiálítás a "Balaton festőjének"
Emlékkiállítás nyílt a "Balaton festőjeként" emlegetett Egry József születésének 125. évfordulóján, pénteken Veszprémben, a Laczkó Dezső Múzeumban; a 30 éven át Badacsonyban alkotó művésznek 52 festménye látható az április 28-ig megtekinthető tárlaton.
2008. március 29. szombat 07:25 - Hírextra
Egry Józsefnek utoljára 36 évvel ezelőtt volt gyűjteményes kiállítása Veszprémben - emlékeztette a tárlatnyitó népes közönségét beszédében Éri István nyugalmazott múzeumigazgató. Utalt arra is, hogy 1973-ban nyílt meg Badacsonyban az Egry József Emlékmúzeum, s akkor a művésztársra Bernáth Aurél emlékezett.
Éri István, aki a ,70-es években a Veszprém Megyei Múzeum igazgatója volt, elmondta: meg kellett teremteni az Egry-hagyatékot, ugyanis a nagy festő halálakor hagyaték nem volt. A művész szegénységben halt meg, lakásában mindössze három festmény maradt utána.
Egry József nem tartozott a "futtatott" művészek közé; 1948-ban Kossuth-díjat kapott ugyan, de a Műcsarnok kiállításán egy zsűritag ki akarta selejtezni az Egry-képeket, mondván: azoknak nincs közük a szocialista realizmushoz - mutatott rá Éri István.
Hozzátette: Egry Józsefnek lényegében csak titkon lehettek kiállításai, s csak a magángyűjtők termeiben, lakásaiban lehetett a festményeit megtekinteni. Első gyűjteményes kiállítása 1971-ben volt a Magyar Nemzeti Galériában, ahol 260 képét mutatták be, s azok közül 170 magántulajdonban volt. A nemzeti galériának csupán néhány Egry-képe volt, a keszthelyi múzeumnak három, s a Veszprém megyei múzeumnak is csak tizenhat - jegyezte meg.
Mint mondta, ezután a megyei múzeum kezdte felvásárolni az Egry-alkotásokat, majd létrejött 52 képpel az Egry József Emlékmúzeum Badacsonyban, s a helyzet később még kedvezőbb lett. Ma 260 mű van a badacsonyi múzeum birtokában, viszont több száz Egry-mű "kering", amelyek sajnos katalógusban sem szerepelnek - jegyezte meg Éri István.
Hangsúlyozta, hogy Egry József alkotásainak nagy kultusza van, majd felvetette: mi lenne, ha azok a képek, amelyek Badacsonyban születettek, évről-évre visszakerülnének - ha csak egy nyári szezonra is - az Egry József Emlékmúzeumba.
Sorra kellene venni az Egry-képeket birtokló múzeumokat, gyűjteményeket és magángyűjtőket, jöjjenek el látogatóba oda, ahol azok a festmények létrejöttek - mutatott rá Éri István, utalva arra, hogy a vendégkiállításokkal Egry József emléke előtt tisztelegnének a múzeumok és a gyűjtők.
Hangot adott annak a véleményének is, miszerint nem szerencsés, hogy az Egry-életmű csak az év egyik felében látható Badacsonyban, mert a képek ősztől-tavaszig becsomagolva "várják" a kikeletet a megyei múzeumban. "Annak a híve lennék, ha a gyűjtemény körbejárná az országot, lássák sok helyütt a csodálatos festményeket" - vélekedett a régész, muzeológus, megnyitva a veszprémi Egry József-emlékkiállítást.
A megnyitót követő konferencián N. Mészáros Júlia és Gopcsa Katalin művészettörténészek méltatták Egry József munkásságát, életművét, Czeizel Endre genetikus pedig a festőgéniusz és családja genetikai elemzését ismertette a hallgatósággal.
Forrás: MTI