A XVII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére szervezett programon a lengyel származású II. János Pál pápa egészalakos szobrát megáldva Erdő Péter kijelentette: a pápa karizmatikus személyiség volt, aki egyszerre érezte magát szlávnak, katolikusnak és európainak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szobor felszentelésének napján ünneplik Mindszenty József, bíboros, esztergomi érsek születésnapját. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy II. János Pál pápa volt az első, aki Mindszenty József esztergomi sírja előtt imádkozott.
A lengyel származású pápa apropóján Erdő Péter beszélt a lengyel-magyar barátságról, amelynek meglátása szerint az az alapja, hogy a két nép egy időben vette fel a kereszténységet, "és azóta is valahányszor a létünk és azonosságunk kérdésessé válik, mindig erre kell emlékeznünk". Ehhez kapcsolódóan a bíboros arra szólította fel a híveket, hogy "merjünk emelt fővel és nyitott szívvel" katolikusok, magyarok és európaiak lenni.
Az esztergom-budapesti érsek a szoborhoz fűződően megjegyezte, hogy az emberek a vallásos tárgyú képzőművészeti alkotásokból buzdítást, indíttatást kapnak, hogy saját életükben Krisztus követőivé váljanak.
Babusa János szobrászművész alkotásának avatásán Joanna Stempinska, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete arról beszélt, hogy II. János Pál pápa sokat tett a különböző vallások közötti párbeszéd elmélyítéséért, "példátlan toleranciát" mutatott a máshitűek iránt, így felvette a kapcsolatot a zsidó, a buddhista és az iszlám vallás vezetőivel, de ő volt az is, aki az egyház múltbeli bűneiért nyilvánosan bocsánatot kért. A néhai egyházfő legfőbb üzenete meglátása szerint a békéről, egységről, szabadságról, szolidaritásról szólt.
A pápaszobor avatásának befejezéseként egy lengyelországi delegáció, majd Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első magyarországi miniszterelnök özvegye is megkoszorúzta a műalkotást.
Az esemény után II. János Pál pápa tiszteletére szentmisét tartott Julius Janus, a Vatikán Magyarországra delegált nunciusa a rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz plébániatemplomban.
II. János Pál pápa Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án, a lengyelországi Wadowicében. Ő volt az első szláv, 455 év óta pedig az első nem olasz pápa, amikor 1978. október 16-án megválasztották a katolikus egyház első számú emberének. Huszonhét éves munkásságát végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése.
Magyarországon a pápák közül egyedülálló módon kétszer is járt, 1991-ben szentmisét tartott Esztergomban, Máriapócson, Pécsett és Budapesten, valamint ökumenikus istentiszteletet tartott Debrecenben. A pannonhalmi bencés apátságot 1996-ban kereste fel, ekkor Győrben is misézett. II. János Pál pápa 2005. április 2-án hunyt el.
Babusa János süttői mészkőből faragott, 2, 3 méteres 35 mázsás szobra az idős, botra támaszkodó pápát mintázta meg. A XVII. kerületi önkormányzat finanszírozásával készült alkotás a szombati ceremóniát megelőzően szerdán került jelenlegi helyére.
A korábbi II. János Pál pápa ábrázolások közül Lakiteleken Lantos Györgyi mellszobrát 2005-ben avatták fel, Győrfi Sándor 2007-ben készült reliefje pedig Máriapócson látható. Pécsett utat neveztek el II. János Pálról. A pápa halálának harmadik évfordulóján Badacsonyban is emlékhelyet avatnak tiszteletére, melynek alkotója Udvardy Erzsébet festőművész.
A rákoshegyi emlékmű Budapest második köztéri pápaszobra. A budai várban, a Mátyás-templom közelében 1936-ban leplezték le a város török alóli felszabadításában érdemeket szerzett XI. Ince szobrát, Damkó József művét.
