Erőtlen németek
Noha a napok immár hosszabbak lettek, a levegő is melegebb, nyílnak a virágok és kezdenek zöldbe öltözni a fák, mindez a németeket - legalábbis jelentős részüket - aligha örvendezteti meg.
2008. április 1. kedd 15:17 - Hírextra
Egy kedden nyilvánosságra hozott felmérés szerint ugyanis szinte minden második német polgár tavaszi fáradtságra panaszkodik, s a fáradtság mellett fokozott idegességre, álmatlanságra, valamint vérkeringési és emésztési zavarokra.
Szakértők szerint vége már azoknak az időknek, amikor a mérsékelt égövi térségek lakói még minden különösebb megpróbáltatás nélkül viselték az évszakok változásait. Az elmúlt esztendők szinte kiszámíthatatlan időjárása, az egyes évszakok "zűrzavarai" az emberek jelentős részénél felborították a szervezet biológiai egyensúlyát, azaz a biológiai óra immár nem igazodik zökkenőmentesen a környezet változásaihoz.
A télből a tavaszba történő, fokozatosnak immár aligha nevezhető átmenet az emberek túlnyomó része számára fokozott stresszel, illetve a pszichoszomatikus panaszok erősödésével, azaz a vegetatív idegrendszer izgalmi állapotának növekedésével jár. Ami azután végigkíséri az egész tavaszt, így az idézett szakértők szerint nem is csoda, hogy a május és a június a depressziós betegek számára nehéz időszakokkal jár.
A felmérésből kitűnt, hogy a német férfiak 54 százaléka panaszkodik tavaszi fáradtságra, míg ugyanez az arány a nők esetében 60 százalékos. Az "érintettek" kimerültnek érzik magukat, szinte szüntelen ásítoznak, képtelenek a koncentrálásra, s rendkívül feszültek. Ami azután környezetüket is megviseli.
Természetesen az okok, illetve a tünetek mellett az illetékes szakértők tanácsokkal is szolgáltak a tavaszi betegségek kiküszöböléséhez. Így mindenekelőtt a levegőt és a mozgást, s ez utóbbin belül is a "tartós megterhelést" követelő gyaloglást, illetve futást, valamint a kerékpározást ajánlották. "A testet kemény megpróbáltatások elé kell állítani, mert csakis így növelhető az alkalmazkodási képesség" - vélekedett egy neves berlini pszichiáter, aki emellé még rendszeres szaunázást is ajánlott, eltanácsolt viszont az alvásidő meghosszabbításától. Úgy vélekedett ugyanis, hogy a túlzott alvás növeli a depresszióra való hajlamot, s ennek kapcsán arra utalt: nem véletlen, hogy depressziós betegeket egyebek között alvásmegvonással kezelnek.
Forrás: MTI