India a kóros soványság ellen

E problémának borzalmas következményei vannak a halálozás, a termelékenység és a gazdasági növekedés szempontjából - állapította meg a Világbank 2005-ös jelentése.

Kis súllyal születve és azután hiányosan táplálva a fejlődésük létfontosságú korai szakaszában, az indiai gyermekek milliói kisebbekként, gyengébbekként és ügyetlenebbekként nőnek fel, mint jobban táplált társaik. Kevésbé termelékeny munkások válnak belőlük, ami az indiai nemzeti jövedelem mintegy 3 százalékába kerül - hangsúlyozta a Világbank. A probléma aligha fog megszűnni még néhány évtizedig, holott India gazdasága fellendülőben van.

Az indiai kormány Országos Vidéki Egészségügyi Programjának részét képezi a táplálkozási központok létrehozása, és olyan intézkedések elfogadása, hogy például fizetnek a terhes asszonyoknak azért, hogy kórházban szüljenek. A 2005-ben indult program célja, hogy eljuttassa az egészségügyi szolgáltatásokat azokhoz az emberekhez, akiknek választani kellett aközött, hogy az orvosi költségek kifizetése érdekében elzálogosítsák ékszereiket vagy kezelés hiányában tovább szenvednek.

A program célja, hogy betömje egy korábbi program réseit, amelynek nem sikerült eljutnia a gyermekekhez az életük legkritikusabb első két évében, valamint az anyák nevelése a táplálással kapcsolatban és a korrupció megszüntetése, amely az ingyenes élelmiszeradományok eltűnésében nyilvánult meg.

Madhja Prades indiai állam kormánya azután fogadta el a feltápláló központok programját, hogy megtetszett neki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) által az államban létrehozott kísérleti központ. Ma már több mint 60 ilyen működik Madhja Pradesben és más államokban is.

A vidéki egészségügyi projekt keretében az egészségügyi dolgozókat arra kérik, hogy segítsenek felfedezni az alultápláltságot, még mielőtt válságszakaszba jutna, viszont az olyan helyeken mint Madhja Prades, ahol az egészséges gyermekek kisebbségben vannak, a helyi lakosság nincs hozzászokva a jelek felismeréséhez.

Az UNICEF személyzet azonban figyelmeztet arra, hogy a korlátozott ágyszám a feltápláló klinikákon távol áll a végcéltól. Ez csak a végső menedék, amely a legvészesebben alultáplált gyermekeket fogadja. Két hét elteltével, amikor már nincsenek halálos veszedelemben, elbocsátják őket. Még nagyok a hiányosságok a vezérlő elvekben - állapította meg Hamid el-Basir, az UNICEF képviselője Madhja Pradesben.

El-Basir szerint a tápanyaggal dúsított kekszek vagy a hasonló, úgynevezett azonnal felhasználható terapeutikus élelmiszerek, amelyeket az éhínség sújtotta afrikai országokban alkalmaznak, a megoldás részét képezhetik. India kormányát azonban nehéz lesz meggyőzni, mert szereti ösztönözni a hagyományos indiai élelmiszerek termesztését és helyi elkészítését, azt hangsúlyozva, hogy ez olcsó, állásokat teremt és kevéssé alkalmas a harácsolásra.