Paul Tafforeau és Malvina Lak paleontológusok tíz kiló, a francia Charentes-vidékről származó borostyánt világítottak át így, és csaknem 360 állati zárványt találtak bennük. Legtöbbjük mikroszkopikus méretű, de a minta forgatása közben készített felvételek sorozatával (mikrotomográfia) egy háromdimenziós kép alkotható róluk a számítógépen. A virtuális rovart ezután forgatni lehet a képernyőn, és mikron pontossággal (a méter milliomod része) lehet megvizsgálni a felépítését.
A lényeg viszont még csak ezután következik: az összes információt betáplálják egy háromdimenziós nyomtatóba, amely elkészíti a milliméteres, borostyánba zárt rovar harminc centiméteres hasonmását.
Ez a technológia forradalmi változást hozhat a taxonómiába - Tafforeau, Lak és kollégáik a Microscopy and Microanalysis című szaklapban kívánják publikálni azt az írásukat, amelyben javasolják, hogy munkájuk a borostyánba zárt új fajok rendszerezésének alapja legyen.
A jövőben pedig fejleszteni kívánják a módszert - míg a mostani röntgensugár csupán négy centiméteres, a továbbfejlesztett ESRF huszonöt centiméter átmérőjű sugarat bocsátana ki - így képet alkothatna akár egy rejtett, megkövült emberi koponyáról is.
