Kutatásaik megkérdőjelezik azokat a teóriákat, hogy a Nap felől érkező kozmikus sugarak határozzák meg a felhőréteg vastagságát és a hőmérsékletet. A Lancaster Egyetem kutatói kimutatták, hogy az elmúlt húsz évben nem volt számottevő összefüggés ezen jelenségek között.
A kozmikus sugarakat a Föld mágneses mezeje eltéríti, mint ahogy a napszél is, amely elektromosan töltött részecskéket szállít bolygónk felé. Henrik Svensmar dán kutató elmélete szerint ha a napszél gyengül, több kozmikus sugárzás jut a Föld légkörébe, és növeli a töltött részecskét számát, ami vastagabb felhőréteget, illetve lehűlést okoz. Amikor azonban a naptevékenység erősödik, a Föld légköre felmelegszik.
A brit Terry Sloan és munkatársai utánajártak annak, hogy elmúlt időszakban a naptevékenység dokumentált fokozódásának, illetve enyhülésének idején hogyan alakult a felhősödés ugyanazon a helyen, ugyanabban az időben.
Sloan professzor szerint azt követően, hogy a Nap "csuklott" egy jó nagyot, nagy mennyiségű töltött részecskéket lövellt ki magából, vizsgálataik szerint semmilyen komoly változás nem következett be a felhőképződésben. A naptevékenység egy-egy 11 éves időszaka alatt is elenyésző összefüggést mutattak ki a kozmikus sugárzás és a felhőképződés között.
