Hock Zoltán (MDF) arról kérdezte a pénzügyminisztert, hogy a tárca miért nem képviseltette magát a hétvégi sztrájktárgyalásokon, tekintettel arra, hogy a sztrájkolók nem munkabért vagy a szociális juttatások növelését tűzték ki célul, hanem arra akartak választ kapni, hogy ki tudja nekik garantálni a cég közép távú stabil működését. Az ellenzéki politikus szerint a kormánynak mindenképpen van felelőssége az ügyben, a főváros önmagában nem tudja megoldani a BKV-problémát.
Hock Zoltán hangsúlyozta: a 2006-os konvergenciaprogram elismeri a budapesti közösségi közlekedés tényleges költségeit, a kormány azonban ezt nem tartotta be, hiszen az elmúlt években változatlan maradt a cég állami támogatása. A politikus arra is választ várt, hogy a kormány tervezi-e, hogy a BKV ugyanolyan elbírálás alá essen mint MÁV vagy a Volán társaságok. Megjegyezte: a BKV évente 700 millió utast szállít, ezzel szemben 32 milliárdos támogatást kap évente, a MÁV ennek felét szállítja, támogatása viszont háromszoros.
Veres János ugyanakkor kiemelte: a kormánynak nincs közvetlen kapcsolata a BKV-val, ezért a Pénzügyminisztérium részvétele a tárgyaláson nem volt lehetséges, és nem is volt kívánatos. Megjegyezte: sajátosan értelmezik néhányan a sztrájktörvényt, mert ha amiatt is lehet sztrájkolni, hogy egy cég hosszú távú fenntarthatósági milyen módion biztosított, akkor elég sajátságos helyzetben vagyunk.
Hangsúlyozta: a konvergenciaprogramban az szerepelt, hogy 2006-ban a valóságos költségeket figyelembe véve emelkedik a cég támogatása, az azt követő években pedig szinten marad. Ennek megfelelően a 2005-ös 12 milliárdos támogatás 2006-ban 32,2 milliárdra emelkedett, és ugyanennyi volt 2007-ben is. Hozzátette: 2003-ban, a fővárossal kötött megállapodás értelmében egy 37 milliárdos adósságkonszolidációt is végrehajtott a kormány.
A kormány a 2003-ban kötött megállapodás minden pontját betartotta, nem látok lehetőséget arra, hogy az eddigi támogatási lehetőségeken túlmenően egyéb támogatást tudna folyósítani bármilyen vállalatnak bárhol az országban - tette hozzá Veres János, aki hangsúlyozta, hogy a kormány a 2003-as megállapodás szellemében természetesen kész a tárgyalásokra.
Fónagy János (Fidesz) arról kérdezte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkárát, igaz-e, hogy a szaktárca és a MeH is részt vett azokon a tárgyalásokon, amelynek eredményeképpen a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Motim Zrt. is a hivatalosnál alacsonyabb összegért jutott áramhoz, hat másik cég mellett, szemben a 600-700 ezer magyar kis- és középvállalkozással.
Dióssy Gábor erre azt mondta: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nem vett részt a konkrét tárgyalásokban, amelyeket az MVM az ügyfeleivel folytatott, ugyanakkor folytak tárgyalások, amelyeken a GKM szakértője is részt vett, mert a tárcát megkereste az Ipari Energiafogyasztók Egyesülete, amely javasolta, hogy a zsinórfogyasztó cégeknek az MVM biztosítson lehetőséget a tárgyalásra.
Hangsúlyozta: amennyiben ezek a szerződések megfelelnek a jogszabályoknak, és az energiahivatal is jóváhagyta őket, akkor a tárcának sincs lehetősége, és szándéka sem felülvizsgálni a szerződéseket.
Rétvári Bence (KDNP) azt kérdezte környezetvédelmi minisztérium államtitkárától, hogy mikor és milyen módszerekkel vezetik be Budapesten a zöld zóna rendszert, amelynek lényege, hogy bizonyos mértékű károsanyag-kibocsátás felett az autókat nem engedik be a belvárosba.
Kovács Kálmán, a tárca államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a európai városokban négy-hat éves előkészítéssel vezettek be hasonló rendszert, fontos, hogy alaposan átgondolják gazdasági hatásait.
Alexa György (MSZP) szintén a környezetvédelmi államtitkártól az illegális hulladéklerakás elleni küzdelemről kérdezett. Kovács Kálmán azt mondta, az utóbbi időben sok felderítést végzett a zöldkommandó, és nagy összegű bírságokat szabtak ki, javult a hatóságok együttműködése.
Révész Máriusz (Fidesz) arról tett fel kérdést, hogy mi lesz azzal a 7.000-8.000 ezer felsőoktatási férőhellyel, amit idén nem töltöttek be, mert nem volt elég jelentkező. Szerinte a pótfelvételin kellene elosztani ezeket a helyeket, hogy azok is lehetőséget kapjanak, akik a tandíjtól való félelmükben nem jelentkeztek idén a felsőoktatásba.
Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára azt mondta: a jelentkezők csökkenése nem áll összefüggésben a képzési hozzájárulás bevezetésének szándékával, ugyanakkor megfontolják a javaslatot, és a rektori konferenciával is megtárgyalják.
Puskás Tivadar (KDNP) azt kérdezte, nem kellett volna-e várni a 22 egészségpénztár vezetőinek kinevezésével, hiszen ez most az egyszerű szemlélőben a pénzkiosztás gyanúját veti fel.
Horváth Ágnes, az április 30-ával felmentett szakminiszter azt mondta: amikor élő törvény van, akkor azt végre kell hajtani. Ön pénzkiosztásról beszél, én törvénybetartásról beszélek - mondta.
Csáky András (MDF) azért kért szót, mert az egészségügyi tárca még a múlt hónapban bejelentette, hogy május 1-jével megszüntetik az Országos Addiktológiai Intézetet. A képviselő szerint az intézet a szaktárca leveléből tudta meg, hogy a szakambulanciákat összevonják az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel. Eközben a módszertani kutatási, adatgyűjtési feladatokat elkülönítették a gyakorlati tevékenységtől és azokat az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központnak adják át.
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az addiktológiai intézet finanszírozása jelenlegi formájában sem megoldott, és feladatának már most sem tud eleget tenni.
Csáky András úgy véli, nehéz megmagyarázni, hogy leépítés helyett miért nem a megelőzésre koncentrál az egészségügyi tárca.
Horváth Ágnes miniszter válaszát azzal kezdte, hogy a tárca ismételten felkérte az Addiktológiai Szakmai Kollégiumot, hogy végre készítsék el az alkohol szakstratégiát, mert ez az elmúlt húsz évben az Országos Addiktológiai Intézet feladata lett volna, de eddig nem .
Horváth Ágnes hangsúlyozta, hogy amikor az Országos Addiktológiai Intézetről beszélnek, az összesen öt, Budapesten működő gondozót jelent. Hozzátette, hogy fennmaradásuk érdekében olyan intézkedéseket kellett tenni, amelyek alapján ezeket összevonják egy telephelyre, és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézethez kerülnek.
Ékes József (Fidesz) a "Tüskevári iskola bezárása" című kérdésével fordult Arató Gergely oktatási államtitkárhoz. A képviselő elmondta, hogy a 120 millió forintos beruházással megújult tüskevári iskola 2006 szeptemberében nyitotta meg újra kapuit. Hozzátette, hogy az intézmény 2007. augusztus 16-án megkapta a határozatlan időre szóló működési engedélyt.
A politikus hozzátette, hogy ezek után az oktatási minisztérium idén január végén jelezte a település önkormányzatának, hogy a helyi kistérségi társulás levelére válaszul újra felül akarják vizsgálni az engedélyeztetési eljárást és adott esetben megszűnhet az iskola is.
Arató Gergely államtitkár válaszában közölte, hogy a hatályos közoktatási törvény szerint az-az intézmény, amelynek nincs hetedik-nyolcadik évfolyama vagy ezeken az évfolyamokon csak kevés diákot oktat annak valamilyen kistérségi társulási formában kell tovább működnie. Hozzátette, hogy sok olyan körülmény lehet, amely valamilyen kivételre adhat okot és ilyen kért engedélyt a tüskevári önkormányzat is.
Arató Gergely elmondta, hogy a benyújtott dokumentumok alapján az Oktatási Hivatal úgy vélte, hogy e mögött egy kistérségi megállapodás áll, de kiderült, hogy ez a vélekedés hamis volt.
Az államtitkár szerint ugyanis a kistérségi társulás egy fellebbezést nyújtott be a minisztériumhoz, és az oktatási miniszter ezután döntött úgy, hogy csak egy újabb eljárásban lehet megnyugtató módon tisztázni, hogy biztosított-e az iskola önálló intézményként való működése.
Karsai Péter (MDF) szerint veszélybe kerülhet Tokaj-Hegyalja világörökségi címe. A képviselő közölte, hogy egy UNESCO megbízásából készített jelentés szerint indokolt lenne felfüggeszteni a térségbe tervezett szalmatüzelésű erőmű építését, mert ellenkező esetben megvonhatják Tokaj világörökségi címét.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy az erőmű ellen civilek, tokaji borászok és Sólyom László köztársasági elnök is fellépett.
Csáky András hozzátette, hogy a szalmatüzelésű hőerőművet építő BHD Hőerőmű Zrt. felügyelőbizottságában tagságot kapott a szerencsi önkormányzat jegyzője és az építési osztály vezetője; amikor ez kiderült, mindketten lemondtak felügyelőbizottsági tagságukról.
Kovács Kálmán államtitkár emlékeztetett rá, hogy a kivitelező megszerezte az építéshez szükséges engedélyeket, és csak a tereprendezés megkezdésekor derült ki sokak számára, hogy mi épül a térségben. Mint mondta az UNESCO ezután kért tájékoztatást a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának titkárságától.
A 2008 februárjában elkészített jelentés jogerősnek minősítette az építési engedélyt, a munkálatokról azt állapították meg, hogy azok egyelőre nem járnak visszafordíthatatlan következményekkel de nem bizonyítható, hogy a tervezett erőmű nem károsítja-e a helyszínt.
Kovács Kálmán szerint ezért született az a döntés, hogy egy új hatásvizsgálatot kell elkészíteni, a világörökségi szempontok figyelembevételével.
