A Parkinson-kór (paralysis agitans) az agy bizonyos területein - ma sem pontosan ismert okokból - bekövetkező idegsejt-pusztulás miatt kialakuló betegség. Sajátos tünetei fokozatosan jelennek meg: a végtagok apró és gyors remegése, halk beszéd, maszkszerű arc, járási nehézség, előrehajlott testtartás, lelassult, csoszogó mozgás, járás közben egyensúlyzavar, depresszió. A kór, amelyben világszerte legalább hatmillióan, Magyarországon 18-20 ezren szenvednek, általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám egyre többen betegednek meg 40. életévük betöltése előtt. Az inkább férfiakat sújtó betegség csak kis százalékban genetikai eredetű, s a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak. (Érdekes módon - svéd és amerikai kutatók szerint - a dohányosok és a kávét kedvelők kevésbé hajlamosak a betegségre.)
A Parkinson-kórban szenvedő betegek agyában jóval kevesebb van a dopaminból, azaz a központi idegrendszer ingerületátvivő anyagából, mint az egészséges emberekében. Azt azonban, hogy az életévek szaporodásával miért fogyatkozik meg egyesek agyában a dopamin, még nem sikerült megállapítani. A Parkinson-kór látványos kísérőjelenségét, az állandó végtagreszketést egyes idegsejtcsoportok túlzottá vált aktivitása okozza. Agysebészeti eljárással eddig elektródák, újabban speciálisan kezelt gének beültetésétől várják, hogy a reszketést vezénylő neuronokat megfékezzék.
A Parkinson-kór kifejlődésének féken tartása elsődlegesen a gyógyszeres kezelésre épül. A betegség oki gyógyszeres kezelésének akkor teremtődtek meg a feltételei, amikor 1966-ban vegyi úton is előállították a dopamin előanyagát, a levodopát. Ezt 1967-től forgalmazzák tabletta formában, így lehetővé vált, hogy a megcsappant mennyiségű ingerületátvivő anyagot pótolják. Az újabb gyógyszerek az idegsejtek dopamin-hatóhelyeit teszik érzékenyebbé. A korszerű terápiát nyújtó készítmények segítségével a betegek nemcsak a munkájukhoz tudnak visszatérni, hanem emberi méltóságukat is megőrizhetik. A gyógyszerek mellett a kezelés elengedhetetlen része a rendszeres fizikoterápia.
Ebben a betegségben szenvedett - de nem ez okozta halálát - II. János Pál pápa, az olimpiai és profi világbajnok ökölvívó Muhammad Ali (lánya könyvet írt a betegek családja számára Fogom a kezed, hogy el ne ess címmel), illetve a világhírű amerikai filmszínész, Michael J. Fox. Utóbbi 2000-ben hozta létre alapítványát a Parkinson-kór kutatásának finanszírozására.
