A politikus kijelentette: "akik úgy gondolják, hogy a cigánybűnözés, mint fogalom segít bennünket a problémák megoldásában, szintén rossz úton járnak", de "nem segít a cigányságon az sem, ha naponta háromszor elítélik a Magyar Gárdát".
Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióból jelentős támogatás érkezik Magyarországra a romák felzárkóztatására, ám ezeket az összegeket rosszul használják fel. Véleménye szerint a legfontosabb kérdés mégis az, hogy "lesz-e Magyarországon olyan erkölcsi tisztítótűz, ami azokat a szembenállásokat, azokat a zsákutcákat, azokat a tragédiákat, amelyeket a rendszerváltás okozott, orvosolja".
A svájci alkotmányt idézve megjegyezte: "egy nép ereje a leggyengébbek sorsán mérhető". Mint mondta, ebben a tekintetben rossz helyzetben van Magyarország, mert a cigány kisebbség fejlődéséért még sokat kell tenni, különösen az életszínvonal terén. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mélyszegénységben élő társadalmi rétegeket nem külön-külön, hanem együttesen kell felemelni, a romákat a többi magyar állampolgárral együtt kell felzárkóztatni.
Teleki László szocialista képviselő felszólalásában elmondta: "irodalom és zene nélkül nem kisebbség a kisebbség", ugyanakkor kitért arra: az oktatás, a lakhatás és a foglalkoztatás kérdését komplexen kell kezelni.
Beszélt arról, hogy a cigánytelepek felszámolása és általában a romák társadalmi felzárkóztatása érdekében "a politikusok ne csak politikusként, hanem érző emberként szólaljanak meg", a honatyáktól pedig "kevesebb szónoklatot, több tettet" kért. Azt is a mindenkori kormánynak rótta fel, hogy mindössze egyszázalékos a cigányságon belül a diplomások aránya, ugyanis a hatalom őket legtöbbször csak alantas munka végzésére tartotta alkalmasnak.
