Emléktábla Faludy György tiszteletére

Faludy Györgyre emlékezve a kormányfő a család, barátok, művészek, politikusok és tisztelők körében tartott ünnepségen úgy fogalmazott: "gazdagított bennünket, ezt az országot (...) leginkább azzal a reménnyel, hogy nem hiábavaló az önmagunkkal való küzdés".

"Olyan hazafi, aki magyar maradt, miközben világpolgár volt, akinek a hazafisága és demokratikus elkötelezettsége, nemzeti hovatartozása és világpolgári léte úgy egészítette ki egymást, mint a demokraták fehér szalagja a nemzeti trikolórt, amelyek most, ma itt a költészet napján - nem függetlenül attól, hogy ma újfasiszták és antifasiszták fognak egymással farkasszemet nézni -, jelképezik nemcsak a ma és az elmúlt évek küzdelmeit, hanem ennek a ragyogó embernek is a pályafutását" - fogalmazott a miniszterelnök, aki egy piros-fehér-zöld és egy fehér szalagból készített kitűzőt viselt.

A Gyurcsány Ferenc által leleplezett emléktáblán az alkotó arcképét ábrázoló plasztika felett a Ballada az ember fiáról című művének részlete olvasható a "Faludy György 1910-2006" felirat fellett.

"Magyar író, költő, humanista gondolkodó, a XX. század minden szépségének és szörnyűségének részt vevő krónikása. 1996 és 2003 között be házban élt, s ha kedve úgy tartotta, alkotott. Írásai, bölcsessége s életszeretete legyenek kísérőink minden időben" - olvasható a Magyar Köztársaság kormánya által állíttatott táblán.

Az emlékhelynél a kormány nevében Gyurcsány Ferenc és Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Horváth Csaba főpolgármester-helyettes és Tóth József XIII. kerületi polgármester helyezett el koszorút. A család és a pályatársak nevében az alkotó özvegye, Faludy Fanni és Szőcs Géza költő helyezte el az emlékezés virágait.

Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1938-ban, felismerve, merre tart a lassan fasizálódó ország, Franciaországba emigrált. Onnan a német megszállás után Marokkóba menekült, majd 1941-ben áthajózott az Egyesült Államokba. A II. világháború után hazatért Magyarországra. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és a recski munkatáborba vitték. A tábor felszámolása után 1953-ban szabadult ki. Az 1956-os forradalom után ismét az emigrációt választotta. Londonban, Firenzében, majd Máltán élt, később Torontóba költözött. Az 1989-es rendszerváltás után jött vissza Magyarországra.

A költőt 1991-ben a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével, 1993-ban Budapest Főváros Díszpolgára címmel, 1994-ben Kossuth-díjjal, 1998-ban Pulitzer-emlékdíjjal, 2000-ben Aranytollal tüntették ki. A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozat kitüntetést posztumusz kapta 2006. október 22-én.

Faludy György nevéhez olyan művek kötődnek, mint az Őszi harmat című verseskötet, a Börtönversek, a 200 szonett, az Erotikus versek és a Jegyzetek a kor margójára.